Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

6. szám - Hegedüs János: akut toxikológiai vizsgálatok az ivóvízellátásban

384 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 73. ÍIVF. 5. SZÁM Akut toxikológiai vizsgálatok az ivóvízellátásban Hegedűs János Fővárosi Vízművek, 1134 Budapest, Váci út 23-27. Kivonat: A szerző tanulmányában Duna menti partiszűrésű kút vizéből, fővárosi vezetéki csapvízből és Duna-vízből Daphnia teszttel végzett akut toxikológiai vizsgálatainak eredményeit ismerteti. Az ivóvízmintákat különböző módon történt kezelés - Na2S2Ü3 adagolás, forralás - és eltérő tárolási idő - 0, 24 és 48 óra - eltelte után tesztelte. Megállapítja, hogy csapvíznél az akut toxikológiai teszt esetében a nátriumtioszulfáttal történő klór közömbösítés kevésbé csökkenti a Daphnia-k pusztulásának százalékos arányát, mint a forralás. A tárolási idő hosszának növekedésével lényegesen csökken a Daphnia-k pusztulása. A Duna-vízben jelentéktelen a kisrákok pusztulása. Kulcsszavak: Budapest, ivóvíz, Duna, Daphnia, toxicitás 1. Bevezetés A Daphnia magna Straus kisrákot kiterjedten alkalmaz­zák víztoxikológiai vizsgálat - akut statikus és dinami­kus és krónikus teszt - során (Csépai, 1975; Csépai, 1976; Knei, 1978; Némedi et a., 1991; Pietrasko, 1979). Kiváló kísérleti és vizsgálati élőlény. Könnyen tenyészthető, nagyszámú utódot hoz létre. Az újszülöt­tek olyan gyorsan érik el ivarérettségüket, hogy már az első héten utódokat hoznak létre. A köz­egészségügyi gyakorlat szerint (Schiefner, 1983) akut toxicitás szempontjából kifogásolt az ivóvíz, ha a min­tába helyezett Daphniáknak 48 órai behatási idő után 20 %-a elpusztul. Munkánk során Budapest ivóvizéből és Duna-vízből végeztünk akut toxikológiai vizsgálatokat. A vizsgála­tokat az 1981-es - és tíz év után megismételve - az 1991-es években heti gyakorisággal végeztük. Ezenkí­vül az elmúlt tizenegy évben az ivóvízből alga, csíra­növény és Daphnia teszttel naponkénti gyakorisággal végzett akut toxikológiai vizsgálataink eredményeit is ismertetjük. 2. Anyag és módszer A mintákat tisztára mosott, a vizsgálati vízzel kétszer kiöblített üvegdugós üvegedénybe vettük. A mintákat a mintavétel után legkésőbb kettő, kettő és fél órán belül feldolgoztuk. Laboratóriumban a teszt beállítása előtt ellenőriztük a vízminta hőfokát és pH értékét. Eltérés esetén a kontrolivíz értékére korrigáltuk. Kont­rollvízként forralt és szűrt, 48 órán át a laboratórium­ban nyitottan, majd csak szűrőpapírral fedetten tárolt csapvizet használtunk. A vízmintákat minden esetben higítás nélkül teszteltük. A vizsgálatokat kontroll és több párhuzamos beállítása mellett végeztük. Az egyes vízminták a következő mintavételi helyekről származ­tak: 1. kútvíz, klórozás nélkül, Budaújlak 3-as akna kút, 2. csapvíz, klórozva, Bp. IV., Váci út 102, 1. táblázat Daphnia magna pusztulási %-ának éves átlaga 48 órai behatási idő után Minta és tárolási idő Csapvíz 0 24 h Csapvíz/n 0 48° ,b Csapvíz/f 0' 24" 48 h Kútvíz 24" 48 h 0 b 24 h 48 b Duna-víz O Év 1981 1991 48.0 29.1 15,4 21,0 12,6 10,8 9,0 2,8 2,8 5,7 1,4 1,4 0,5 46,0 24,8 14,2 18,0 9.2 6,9 6.3 2.4 1,2 x x X 2,1 x=nem volt vizsgálat 3. Duna-víz, parti sáv, bal part 1656 fkm. A csapvíz mintákat háromféle módon vizsgáltuk: a. csapvíz, a szabad klór nincs közömbösítve, b. csapvíz/n, a szabad klór nátriumtioszulfáttal ­MSZ 22902-6 - közömbösítve, c. csapvíz/f, a csapvíz 30 percig forralva (Na 2S 203 adagolás nincs). Ezenkívül az egyes mintákat különböző tárolási idő után - O, 24 és 48 óra - vizsgáltuk. Az akut tesztek beállítását a 22902/2-1989, a 22902/4-1991 és a 22902/6-1981-es számú magyar szabvány előírása sze­rint végeztük. A teszt élőlények érzékenységi vizsgá­latát kéthavonként elvégeztük. 3. Vizsgálati eredmények A különböző módon kezelt csapvíz, kútvíz és a Du-

Next

/
Thumbnails
Contents