Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

6. szám - Bezdán Mária: Teljesítőképességi elemzés az algyői belvízrendszer példáján

BEZDÁN M.: Belvízrendszer teljesítőképességi elemzése 383 teit. Mégis, igen értékes adatokat szolgáltatott arra, milyen mértékű belvízelvezetés szüksége merült fel a 40-es években, amit később sem sikerült megvalósítani. Az 1966. évi belvízvédekezés adatai nyomán közelítő tapasztalati összefüggést lehetett meghatározni a belvízkiterülések km

2-ben megadott felülete (F) és az ezekben tározódott belvíz millió m

3-ben kifejezett köbtartalma (PO között. Az elöntött területeket naponta meghatározták, ugyanakkor az algyői szivattyútelep naplóiból is megállapítható volt, hogy adott felszínű elöntés csökkenéshez az adott elöntési mérték mellett milyen elszivattyúzott vízmennyiségek tartoztak. Az algyői belvízrendszerben érvényes - bár, más hasonló területen valószínűleg szintén használható - mindazonáltal csak erősen tájékoztató összefüggések: F= 0,2 . V

1,

7 ...(1) F=2,5.F

06 ...(2) Mindez pl. azt jelenti, hogy az 1941-ben meghatározott 45 millió m

3 kiterült belvízmennyiséghez az algyői belvízrendszerben kb. 130-140 km

2 elöntési felület tartozik. Ez volt a bearányosítás alapja, bár az adatpontosság nyilvánvalóan korlátozott. Ha a közölt adatok esetleg a belvízrendszer fejlesztésére vonatkozóan alapozhatnak meg döntéseket, vagy javaslatokat, mérlegelni lehet, hogy a fajlagos vízhozam szivattyúkapacitás bővítésével együttes növelése mennyivel csökkentheti a vízelvezetés időtartamát (s ez indokolt-e), továbbá, hogy a hasznos tározóterek növelésével miként lehet a vizek káros kiterülését korlátozni. 4. Összefoglaló megállapítások Az alföldi belvízrendszerek méretezésének, fejlesztésének, teljesítőképességi vizsgálatának helyes alapja a csatornákban már cl nem vezethető, a mérnök által kijelölt helyeken tározott, vagy a szabályozatlanul, károkat okozóan kiterült belvizek mennyiségi, tározhatósági és szivattyúzhatósági viszonyainak elemzése. A valóságban tapasztalt "összegyülekezési idők" semmiképpen sem illenek hozzá a klasszikus hidrológiai feltételekből meghatározhatókhoz (Orlóci, 1967). Ebből a szakmai - a közép- és főiskolai, valamint az egyetemi - oktatásnak, a tervezés gyakorlatának is következtetéseket volna kívánatos levonnia. A jelen tanulmány példát igyekezett mutatni a gyakorlati szemléletű, a belvízvédekezés szemlélete szerinti vizsgálatra. A szerző köszönetét fejezi ki Vágás István főszerkesztőnek az eredeti diplomatervi munkában betöltött konzulensi tevékenységéért és annak tanulmánnyá alakításában nyújtott támogatásáért. Felhasznált irodalom Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság: Bclvízvédekczcsi terv. Szeged vízgazdálkodási tájainak monográfiája. (Kéziratokban). Szóbeli közlések elsősorban dr. Vágás Istvántól, mint diplomaterv konzulenstől. - : Az 1966. évi teli-tavaszi belvízvédekezés az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területen. Hidrológiai Közlöny, 1967. 1. 2440 o. Babos Zoltán: A mertekadó belvízi hozamok Szeged környéken. Vízügyi Közlemények, 1957.3. Hatolykai Pap István: Vízrendezési feladataink a Duna-Tisza közi hátság keleti lejtőjének középső részén. Vízügyi Közlemények, 1945. Kienitz Gábor: Vízgyűjtők rendszervizsgálata és a belvíz jelenség. Vízügyi Közlemények, 1968. 2. Orlóci István: Hozzászólás "Az 1966. évi téli-tavaszi belvízvédekezés..." c. előadásokhoz. Hidrológiai Közlöny, 1967. I. 36.o. Pichler János: A Tisza-völgy belvízrendezésének fejlesztése. Vízügyi Közlemények, 1954. 1. Salamin Pál: A hóolvadásből származó belvízmcnnyiségek. Vízügyi Közlemények. 1956,3. Vágás István: Az 1966. évi belvizek keletkezését kialakító hidrológiai tényezők. Hidrológiai Közlöny. 1967. 1.24.0. -: A belvíz elvezetése. Hidrológiai Közlöny. 1989. 2. 77.o. A kézirat beérkezett: 1991. július 3. Az átdolgozás elkészült: 1994. május 12. Közlésre elfogadva: 1994. augusztus 7. Capacity analysis illustrated by the Algyő Land Drainage Development Bezdán, M. Abstract: The land drainage networks in Hungary have virtually been completed by the end of the 20th century. The conventional techniques developed originally for dimensioning new drainage networks did therefore not appear applicable to cheking, or expanding the existing, repeatedly modofied drainage developments. The hydrologie factors which contribute decisively to the development of inundations surpassing the design eriteria of drainage developments are analysed in surveying the magnitudeof the available storage spaces. Keywords: surface runoff control, hydrology of drainage development BEZDÁN MÁRIA Mémökjelölt. 1991-ben szerzett üzemmérnöki oklevelet a PMMF Bajai Vízgazdálkodási Intezetében, amelynek azóta tanársegédje.