Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

6. szám - Szító András–Botos Margit: Makrozoobentosz a Kiskörei Tározóban

367 Makrozoobentosz a Kiskörei Tározóban Szító András Botos Margit Haltenyésztési Kutató Intézet, 5541. Szarvas, Pf. 47. Kivonat A 127 km

2 -es tározó átlagos vízmélysége 2.5 m volt a vizsgálat három éve során, a feltöltés után 9 évvel. A biomassza száraz tömegben mérve, állatcsoportonként a következő volt: 01igo<±aeta:7-3776 mgm"

2, Chironomida: 30-21700 mgm"

2 A legmagasabb értékeket májusban mérték mindkét csoportnál. Az Oligochaeták átlagos biomasszája 80.5 mgm'

2, a puhatestűeké 100 mgm'

2 és a Chironomidáké 396 mgm"

2 volt. Az átlagos biomassza a medencékben 1500-2090 mgm"

2 között ingadozott . Az Oligochaeták produkciója 2300 mgm"

2év"', a Chironomidáké 3630 mgm"

2év"

1- a puhatestűeké és az "egyéb" szervezeteké együttesen 860 mgm"

2év volt. Az egész tározóra becsült produkció 8830 mgm"

2év"'. Kulcsszavak: víztározó, makrozoobentosz. biomassza, produkció. Bevezetés A tározó területe 12700 ha, amelyet 1978-ban töltöttek fel. Vízmélysége 0,2-3,5 m között változik, az átlagos vízmélység 2,5 m. A tározót különböző nagyságú, növényzettel borított szigetek teszik változatossá, amelyek összes felülete 43 km

2, a vízzel borított terület pedig 84 km

2 volt a feltöltés idején. Azóta a feltöltődés miatt Muszkalay (1987) adatai alapján a víztükör 63 km

2-re csökkent (1. táblázat). 1. táblázat A Kiskörei-tározó egyes medencéinek területe: nyílt víztükör, nyári vízszinten (Muszkalay, 1987 alapján) Medence (böge) Területe (ha) Abádszalóki 1382 Sarudi 1654 Poroszlói (és Tiszafüredi együtt) 2757 Tiszavalki 508 Összes víztükör: 6301 Folyók felduzzasztásával létrehozott víztározókban a nagy allochton terhelés, kiülepedés miatt a bentikus élőlények szerepe igen jelentős: egyrészt mint szerves anyag felhasználók , másrészt, mint táplálékbázis. Spanyolországi víztározók makrozoobentoszát vizsgálva Martinez-Ansemil és Prat (1984) szerint a fauna domináns elemei az Oligochaeta és Chironomida fajok voltak. Szovjet és lengyel adatok szerint a tározók feltöltése után az első 15 évben az üledékfauna mennyisége és faji összetétele nagy változásokat mutat, majd stabilizálódik. Főleg a Chironomida fauna alakul át a kezdeti Procladius (predator) dominanciából. Ez a folyamat valamennyi síkvidéki tározóból ismert volt (Jankovic, 1972; Shilova, 1976; Prat, 1980; Krzyzanek, 1986). A korhadék akkumuláció okozza a biocönózis átalakulását és a szennyeződését jobban tűrő fajok válnak dominánssá (Ferencz, 1977). A Kiskörei-Tározó egy tipikus sekélyvizű alföldi tározó, ahol a környezeti tényezők hatására igen változatos fauna valószínű. A feltöltés óta a jelenlegi vizsgálatokig 7 év telt el és a tározó makrozoobentoszáról ez idő alatt semmilyen adatunk nem volt. A fő feladat volt a makrozoobentosz alkotó fajok megismerése és bemutatása az egyes medencékben, és a makrozoobentoszt alkotó fajcsoportok, különböző csoportok biomasszájának és produkciójának becslése. A vizsgálatokat az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) anyagi támogatásával végeztük az 19861990. közötti időszakban. Anyag és módszer A makrozoobentosz faji összetétele A tározó négy medencéjében 23 mintavételi ponton (helyen) 1985 májusától 1986 decemberéig havonként vettünk üledékmintákat Ekman-Birge féle markolóval, amely egy-egy alkalommal 15x15 cm-es felületű mintát jelentett. A mintavétel idején minden helyen három mintát gyűjtöttünk, összesen 675 cm

2 felületről (/. ábra). ^ |QD fiiHJUi uuyuKus 1. ábra. Mintavételi helyek és a tározó üledékének minősége A tározón átfolyó Tiszán 7 mintavételi hely volt a folyás irányában és egy a tározón kivül, attól 10 km-re