Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

6. szám - László Alfrédné–Ligetvári Ferenc: Szűrés hatása a csepegtető öntözésre használt felszíni vizek kémia kezelésére

LÁSZLÓ A.-né - LIGETVÁRI F .: Szűrés hatása 365 3. táblázat A szabad klór mennyiségének alakulása az idő függvényében szüretlen, illetőleg homok- és perlit-rétegen szűrt víz esetén Maradék szabad klór, mg/1 Idő Szüretlen Szűrőágy perc 0,6m homok l,2m perlit I. ni. I. III. I. III. 0 2,00 1,97 2,12 1,88 2,28 1,84 10 1,51 0,86 1,77 1,26 1,91 1,21 20 1,22 0,53 1,55 0,96 1,72 0,90 30 0,95 0,45 1,37 0,91 1,47 0,88 40 0,87 0,30 1,24 0,67 1,44 0,64 50 0,71 1,19 1,33 60 0,58 1,05 0,53 1,16 0,49 I:KOI=24,3 III:KOI=42,2 Szűrési kísérlet értékelése A szűrés hatékonyságának felmérésekor eltérő módon szűrt felszíni vizek aktív klórtartalmát vizsgáltuk az idő függvényében. A kísérlet eredményeit a 3. táblázat tartalmazza. A táblázat adataiból kitűnik, hogy a szüretien, a 0,6 m homokrétegen, illetve az 1,2 m perlitrétegen átszűrt vízminták eltérő dinamikával fogyasztják az aktív klór mennyiségét. Homokszűrő alkalmazása 44, ill. 100%-kal, perlitszűrő alkalmazása 55, ill.95 %-kal eredményezett magasabb aktív klór tartalmat a kezelést követő harmincadik perc végén az I., ill III. vízminta esetében a szűretien minta klór tartalmához képest. A két vízminta klórfogyasztása közötti különbség rávilágít az oldott, tehát szűréssel el nem távolítható aktív klórt fogyasztó komponensek jelenlétére. Bár a homok és a perlit szűrletének aktív klór tartalma nem tér el nagy mértékben egymástól, figyelemre méltó azonban, hogy a hasonló átmérőjű, de kétszeres hosszúságú oszlop lényegesen nagyobb szűrőteljesítményt és azonos, vagy kissé jobb vízminőséget eredményezett. A homokágy teljesítménye: 7,64 m/nap, a perlitágy teljesítménye: 25,30 m/nap volt. ELLIS (1987) 0,3 mm szemcseátmérőjű homok alkalmazásakor, 3,5 m/nap szűrési teljesítmény mellett 88-93 %-át távolította el a lebegő anyagoknak, a KOI érték csökkenése mellett. SCHULER és mtsai (1991) homokszűrőn értek el hasonló eredményeket, melyeket diatomafold alkalmazásával még javítani tudtak. A kísérlet során előnyként jelentkezett még, hogy míg az algák a szorosan illeszkedő homok felületén szinte teljesen összefüggő nyálkaszerű réteget képeztek, addig a perlit oszlopon ilyen nem képződött. A töltet felső 10 cm-es szakaszán viszonylag egyenletesen oszlott el a kiszűrt alga, nem növelve meg számottevően az oszlop ellenállását. A perlit tehát alkalmasnak látszik erősebben szenynyezett vizek esetén a víz tisztítására, lehetővé téve a csökkentett mennyiségű algaölőszer alkalmazását. Irodalom i BARROIN.G. - FEUtLLADEJvL (1986) Hydrogen peroxide as a potmtial algicide for Oscillatoria rubescais D.C. Wat.Res. 20, 619-623. BROOKSAS. - LIPTAK.N.E. (1979) The effect of mtennittent chlorination on frediwater phytoplankton ,Wat.Res. 13. 49-52. BROOKSAS.- SEEGERTJE.L. (1978) Hie toxicity of düonne to freáiwater organisms under varying environmental conditions. Water chlorination. Environmenral Impad and Health Effects. Vol. 1. 261-282. Ed.: Jolley,R.L. Ann.Arbor Science. Publisher Inc., Midii gan DAVIS.W.P. - MTDDAUGHJD.P. (1978) A revised review ofthe impact of chlorination process upon marine ecosystems. Water chlorination. Environmental Impad and Health Effects. Vol.l. 283-310. Ed.: Jolleyjt.L. Ann Arbor Science, Publisher Inc., Michigan EFFLER.S.W. - LITTEN.S. - FIF.T.D,S.D. - TONG-NGORK.T. - ELDER, J.F.-HORNEAJ. (1978) Copper cycles and CuS0

4 algicidal capacity in two Califomian lakes Environmental Managemoit. 2,17-30. EI.I.ISJC.V. (1987) Slow sand fihration as a Tedmique for the tertiary treatment of municipal sewages. Wat.Res. 21, 403-410. ENGLISH.S.D. (1985) Fihration and water treatmoit for micro-imgation. Drrp/Trickle Irrigation in Adion 50-57. Proceedings of the Third International Drip/Trickle Irrigation Congress.Publidied by American Society of Agricultural Engineers, St.Joseph, Michigan, USA GULYÁS J>. (1983) KGST Biológiai módszerek. VIZDOK, Budapest HALEJ.- MEYERJvt-QUIRKM (1980) Whole laké responses to low level copper sulfate treatmoit. Wat.Res. 14,1489-1499. HAWKINS,P.R.-GR1F FI'l'HSJD. J. (1987) Copper as an algicide in a tropical reservoir. WaLRes. 21, 475-480. HORTOBÁGYI,T.(1973) The microflora m the settling and subsoü water enriching basins of the Budapest waterworks. Akadémiai Kiadó, Budapest JOHNSON,J.D. (1978) Measurement and persistence ofchlorine residuals in natural waters. Water chlorination. Environmental Impact and Health Effects. Vol.l. 37-65. Ed.: Jolley, R.L. Ann. Arbor Science, Publidier Inc. Michigan MANAHAN,S.E. - SMITTLM.J. (1973) Copper micronutrient requirements for algae. Environ.Sci.TedmoL 7, 829-833.