Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

6. szám - Füle László: Szennyeződés-érzékenységi vizsgálatok Dunakeszi–Mogyoród–Csomád területén

353 Szennyeződés-érzékenységi vizsgálatok Dunakeszi-Mogyoród-Csomád területén Füle László Veszprémi Egyetem Kémiai Technológia Tanszék 8201 Veszprém, Egyetem u. 10. Pf. 158. Kivonat: Napjainkban mindjobban előtérbe kerülnek a korábbi évek elmulasztott környezetvédelmi feladatai, sor kerül az illegális vagy földtanilag nem megfelelő helyre telepített hulladéklerakók felszámolására. A dolgozat adott földtani környezetben a szennyeződésekkel szemben lejátszódó tisztító folyamatokat, valamint a szennyeződés-érzékenységet meghatározó földtani tényezőket vizsgálja. A szerző térképváltozatait egy szennyezőkkel erősen terhelt területre készítette el, rámutatva arra, hogy a szennyeződés-érzékenység a szennyezőanyag típusától függően is változik. Ezért a jövőben a liulladékelhelyezési tervekben az adott szennyező ún. relatív szennyeződés-érzékenységi térképét célszerű alkalmazni, amely Magyarországon itt kerül először bemutatásra. Kulcsszavak: szennyeződés-érzékenység, felszín alatti vizek védelme, földtani-hidrogeológiai térképek, értékelő rendszerek 1. Bevezetés Környezetvédelmünk fontos feladata, hogy a folyamatosan keletkező kommunális és veszélyes hulladékot oly módon helyezzük el, hogy ezzel környezetünket ne veszélyeztessük. Ebben és a működő lerakóhelyek biztonságának megítélésében segítenek a szennyeződés-érzékenységi térképek. Vizsgálatainkhoz Dunakeszi-Mogyoród-Csomád környékét választottuk, mert itt az utóbbi években sok és sokféle szennyező tevékenység zajlott le és zajlik jelenleg is, tehát a területen nagy a szennyező terhelés. Felmerült a kérdés, hogy a nem megfelelő hulladéklerakás vagy esetleges havaria esetén elszennyeződhetnek-e a felszíni és felszín alatti vizek, veszélyben vannak-e az ivóvízellátást biztosító vízművek. A megszerkesztett felszíni szennyeződésérzékenységi térképek azt fejezik ki, hogy a terület első felszín alatti víztartója körüli földtani körülmények milyen ellenállást fejtenek ki a felszíni eredetű szennyezők víztartóba jutásával szemben, azaz mennyire érzékeny a terület (Szőnyi ./., 1989). Az elméletben feltételezett szennyezőforrások a felszínen vagy a felszínhez közel (beásva) szilárd halmazállapotban találhatók, s a szennyeződések a csapadék hatására oldat formájában, függőlegesen szivárognak a talaj- és rétegvizek felé 2. A terület felszíni általános szennyeződésérzékenységi térképe A szennyezőanyagok migrációjával szemben ható tisztító-hígító folyamatok két csoportra oszthatók: 1., A földtani közegtől Jiiggő folyamatokat elsősorban a geológiai-hidrológiai adottságok határozzák meg, s minden szennyező esetén figyelembe vehetők. Ide sorolhatók a mechanikai szűrés, adszorpció, ioncsere folyamatai 2., A szennyezőspecijikus folyamatok inkább a szennyező minőségétől függően zajlanak le, a szennyezőanyag ismerete nélkül nem számolhatunk velük. E folyamatok közé sorolhatók az oldódáskicsapódás, pH-változás, redoxviszonyok változása és a biodegradáció. A két csoportot természetesen nem lehet egymástól élesen elhatárolni, hiszen a folyamatok egyidejűleg és egymást befolyásolva zajlanak le (pl. a kicsapódást biztosító pH-t a földtani közeg okozza, az adszorpció mértéke függ az adszorptívum minőségétől). Az általános szennyeződés-érzékenység (Foster, 1987 in Szőnyi ./. 1989) vizsgálatakor csak a földtani közegtől függő tisztító-hígító folyamatokkal lehet számolni, amelyek minden típusú szennyező esetén többé-kevésbé hasonlóan hatnak (mechanikai szűrés, adszorpció, ioncsere). E folyamatok lejátszódását elsősorban az alábbi földtani tényezők (a-d. pontok) befolyásolják, melyek jellemzése a területről korábban készült térképek, fúrási és elemzési adatok, valamint az egyes formációkból gyűjtött minták szivárgási tényezőjének mérése* alapján történt: a., A félszinkőzeli kőzetek minőségéi vizsgálva határozhatjuk meg vízáteresztőképességüket, szűrő-, ioncsere- és adszorpciós képességüket. A vizsgált terület földrajzilag a Pesti-síksághoz és a Gödöllői-dombsághoz tartozik, melyet földtanilag a paleogén-neogén laza üledékek nagy vastagságú kifejlődése jellemez. A földtani felépítést az I. ábra mutatja. A felszínközeli kőzetek 10 m mélységig archív (Scharek P . 1980) és új mérési adatok alapján egy átlagos szivárgási tényező értéket kaptak. Az átlagolást megkönnyítette, hogy a k-tényezők értékei (/. táblázat) A vizsgálatuk elvégzése az ELTE Alkalmazott és Műszaki földtani Tanszékén történt 1992-ben