Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

5. szám - Dóra Tibor: A Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer állapota és a gazdasági következmények

DÓRA T.: A Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer állapota 335 Ezek előrebocsátása után vizsgáljuk a továbbépítés gazdasági eredményeit. A Dunakiliti Vízlépcső befejezése és a csatlakozó környezet (így leginkább a szigetközi vízpótlás, a régi Duna-meder szabályozása és vízellátása/fejlesztése, valamint a bősi erőmű alatti mederkotrás energetikai és hajózási célú végrehajtása 13 milliárd Ft-ra becsülhető. A Nagymarosi Vízlépcső megépítése, az elkezdett bontás visszaállítása, a szükséges védelmi létesítmények és a Vízlépcső alatti mederrendezés megvalósítása 60 milliárd Ft-ra becsülhető. Az eddig elkészült hasznos beruházások figyelembevételével a teljes beruházás mai áron kereken 133 milliárd Ft-ra becsülhető. Az energiatermelésből a magyar félre jutó 50%-os hányad átlagosan évente termelési értékben csúcsenergia 750 GWh . 6 Ft/kWh = 45 milliárd Ft alapenergia 1080 GWh . 3 Ft/kWh = 3.2 milliárd Ft összesen: 7,7 milliárd Ft Az éves költségek (amortizáció, üzemelés, karbantartás,) jól becsülhető a beruházás hányadában. Az eredeti beruházási program az érdekeltségek szerint az alábbi megosztást tartalmazza a bekerülési költségekre vízenergia 63,0 vízgazdálkodás 17,4 infrastruktúra 7,1 hajózás 12,0 forgóalap 0,5 100,0 A vízenergia beruházási hányadásnak mai értéke 0,63 . 133 = 83,8 milliárd Ft Az éves költségek a beruházási költség 4-5 %-ára becsülhetők (más ilyen beruházások vizsgálatához hasonlítva), így annak értéke 4,5 %-os beruházási hányad figyelembevételével 0,045 . 83,8=3,8 milliárd Ft/év Az éves jövedelem energiatermelésből 7,7 3,9 milliárd Ft/év Figyelemmel a teljes beruházás befejezéséhez szükséges összes 73 milliárd Ft-nyi befektetésre gazdaságilag elfogadható üzletnek minősíthető a vízlépcsők megépítése, kiemelt környezetfejlesztési ráfordításokat is figyelembe véve. A hajózást terhelő beruházási költség 0,12.133=16 milliárd Ft Ez a beruházás biztosítaná a nemzetközi vízi út paramétereinek a megvalósítását, elősegítve a környezetet legkevésbé szennyező hajózás gazdaságos megvalósítását, amelyhez komoly érdek fűződik. Ez a ráfordítás nem lenne elegendő ugyanezen hajózási paraméterek biztosításához bármely más megoldás esetén, ha ez egyáltalán lehetséges. A vízgazdálkodást és egyéb infrastruktúrát terhelő beruházási hányad nagymértékben hozzájárulna a térség árvízi biztonságához, a környezet fejlesztéséhez és az emberibb életfeltételek, üdülés, vízi sportok megteremtéséhez. Összefoglalás A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban kialakult magatartás, az azzal kapcsolatos határozatok és döntések gazdaságilag abszurdok, megalapozatlanok és károsak. Szükséges kialakítani olyan döntési mechanizmust és etikai magatartást az ügyek intézésében, amely lehetetlenné teszi az ilyen félresiklásokat. A szakemberek igénybevétele, a körültekintő és gondos döntéselőkészítés, a világos fejű, értelmes, etikus döntéselőkészítők és döntéshozók együttes megléte látszik erre a legjobb garanciának. The Present State of the Bős-Nagymaros Project and the Economic Consequences Dóra T. Abstract: River dams, as facilites producing renewable, nonpolluting, environmentally sound energy have been built all over the world. On the Danube there are 29 dams upstream and 2 downstream of Hungary. Two addilional dams will be inevitable in Hungary downstream of Budapest. The living conditions modified by river dams create natural values superior to the existing ones. The political attitűdé in Hungary vis-a-vis the Bös-Nagymaros Project, the most recent decrees, decisions wereabsurd, unfounded anddetrimental in the economical and environmental sense alike. The mistakes made so far must be corrected urgently by involving clear-headed, properly qualified professionals observing high ethical standards in the process of decision making. Keywords: Bös-Nagymaros River Dam Project, cost-benefit analysis, water management