Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

5. szám - Papp Ferenc: A dunai vízlépcsőrendszer tervezésének környezeti szempontjai és kielégítésük

330 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 73. ÍIVF. 5. SZÁM ban a folyóvíz minősége határozza meg. A homok és kavics szűrőképességét a tározás nem befolyásolja. A jelenleginél állandóbb és magasabb vízszint csökkenteni fogja a háttér-területek felől a kutak felé irányuló talajvíz-szivárgást, ami jelenleg a kifogásolható minőségű víz forrása." A Szigetköz kavicsösszletében elhelyezkedő hatalmas vízkincs veszélyeztetettségére vonatkozó aggodalmak a VITUKI-ban elvégzett részletes kutatások szerint alaptalannak bizonyultak. Bizonyosra vehető ugyanis - és ezt a Duna osztrák területen levő tározóinál mérésekkel is igazolták —, hogy átfolyásos rendszerű folyami tározás esetén a fenékréteg környezete aerob marad, ami biztosítja a leülepedett hordalék stabilitását. A Bechtel-szakvélemény ezzel kapcsolatban a következőket állapítja meg: BNV-rendszer kiépítése után a lebegtetett hordalék ki fog ülepedni a tározóban. A kiülepedett, nehézfémeket tartalmazó hordalék korlátlan ideig stabil állapotban maradhat. Ha azonban a tározó fenékrétegében anaerob környezet alakulna ki, akár a tározó vizének egyébként valószínűtlen rétegződése, akár a hordalékkal kiülepedő szervesanyag következtében, akkor bekövetkezhet a nehézfémek oldódása. ... Oldott állapotban a fémek bejuthatnak a talajvízbe, annak nerh kívánatos szennyezését okozva. A probléma elleni védekezés több módon lehetséges. Ezek közül leghatékonyabb az ipari szennyvizek tisztítása a nehézfémek eltávolítása céljából. A másik módszer a tározó feliszapolódásának folyamatos észlelésén és az üledékminták vizsgálatán alapul. Amennyiben ezek a vizsgálatok a talajvíz betáplálási területeinek közelében nehézfémeket káros koncentrációban tartalmazó üledéket mutatnak ki, úgy ez kotrással eltávolítható. Az üledékréteg csak lassan alakul ki, úgylwgy a korrekciós kotrás feltehetően csak 3-5 éves időközönként válik szükségessé. A harmadik módszer a tározófenék vízi környezetének folyamatos észlelésén alapul és annak ellenőrzésére szolgál, hogy az abszorbeált nehézfémek állapota hogyan változik ... A tározó fenékkörnyezetének káros megváltozása esetén elrendel/tető a fenéküledék kotrással történő eltávolítása." 6. Tovább kell kutatni a duzzasztásnak a karsztvizekre gyakorolt várható hatását! Az MTA egyik munkabizottsága már 1981-ben felhívta a figyelmünket a Duna és a karsztvizek lehetséges kapcsolatára. Ebből és a hatásvizsgálatban megfogalmazott további szempontokból kiindulva a VITUKI részletes hidrogeológiai kutatásra kapott megbízást. Bár 1990ben ezt a programot is le kellett állítani, az addig rendelkezésre álló adatok és eredmények ismeretében a tervezett duzzasztásnak sem a karsztvíz-forrásokra, sem a bányavizekre nem várható észrevehető hatása. 7. A környezet jelenlegi állapotának rögzítése és a változások nyomon követése érdekében ki kell építeni a Vízlépcsőrendszer területi megfigyelőrendszerét! A környezeti hatástanulmány egyik fontos megállapítása volt, hogy „az ökológiai jelenségeknek az új helyzetben várható alakulása a tudomány jelenlegi állása szerint csak közelíthetően becsülhető". Annak érdekében tehát, hogy a változások időbeli és hely szerinti alakulását nyomon lehessen követni, valamint az esetleg szükségessé váló beavatkozásokat időben meg lehessen tenni, egy környezeti megfigyelőrendszerre (monitoring-rendszerre) van szükség. Ezt a rendszert 198689 között jelentős szellemi és anyagi ráfordítással sikerült megvalósítani. A hagyományosan észlelt meteorológiai, hidrológiai és létesítményi adatokon kívül mezőgazdasági, erdészeti, ökológiai, szeizmológiai és egyéb adatok gyűjtése, rendezése és számítógépes adatbázison való tárolása kezdődött meg és folyt 1991-ig. Ennek jelentőségét a Bechtel-szakvélemény is felismerte és a következőképp értékelte: „Az Egyesült Államokban a Columbia és Ohio folyók vízgyűjtőjében, valamint a Tenneessee-völgyi Igazgatóság által kiépített monitoring-rendszerekkel összehasonlítva a BNV monitoring-rendszere egyedülállónak mondható. ... Ez utóbbi - némi kiegészítéssel - világszínvonalat képviselő program, mely integrálja a környezetvédelmi és üzemeltetési szempontokat. A BNV számára kidolgozott monitoring-program jelezni fogja a környezeti tényezőkben beálló változásokat csakúgy, mint a kedvezőtlen hatások mérséklésére tett intézkedések hatékonyságát." 1991-ben a rendszer a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségek kezelésébe került át, jellege és feltételrendszere alapvetően megváltozott. 8. Össze kell gyűjteni a folyami tarozásra vonatkozó hidrobiológiái és vízminőségi tapasztalatokat! A 2. pontban említett bizonytalanságokból és a környezeti hatásvizsgálatoknak az előző pontban már idézett fontos megállapításából következett, hogy a várható hidrobiológiái változások modellezése és előrejelzése helyett célszerűbb volt a régóta üzemelő tározók mérési eredményeinek és gyakorlati tapasztalatainak összegyűjtése, szintetizálása. A VITUKI és a VIZITERV szakemberei által összegyűjtött és feldolgozott adatok szerint elsősorban azokban a tározókban jelentkeztek ökológiai és vízminőségi problémák, ahol - erős volt a szennyeződés, - nagy volt a tartózkodási idő vagy - a sebességviszonyok nagyságrendi változása következett be. Ezek a feltételek pedig elsősorban kis vízfolyásokra épült nagy tározókra (völgyzárógátas tározókra) jellemzőek. Az adatokból azt is megállapították, hogy kevéssé szennyezett nagy vízfolyások ún. átfolyásos rend-