Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Karádi Gábor–V. Nagy Imre: Optimális üzemirányítás műszaki-ökológiai kívánalmak szerint

30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 1. SZÁM 3. táblázat Bósi erőmű U^esítmény és energetikai összehasonlítása Változat szám Csúcs telj. Csúcs energia Z energia Változat szám MW csökk. %• MWh csökk. %' MWh csökk. %' 1. 680 _ 3012 3362 l/A 580 14,7 2537 15,8 3317 1,3 1/B 540 20,6 2365 21,5 2976 11,5 1/C 700 -2,9 2116 29,7 3218 4,2 i 660 730 4963 7795 2/A 660 720 0,0 1,4 4925 0,8 7481 4,0 2/B 660 720 0,0 1,4 4617 7,0 7506 3,7 2/C 690 710 -4,5 2,8 4509 9,1 7455 4,4 3. 650 720 4893 11528 3/A 650 720 0,0 0,0 4960 -1,4 11284 2,1 (Rátky 1989) * csökkenés az 1. 2. vagy 3. valtozathoz képest (A teljesítmény és az energia értékek nem tartalmazzák az Öreg Duna felé átvezetett vízhozamból nyerhető teljesítményt és energiát. 2000/700 jelű változatok kor csúcsenergia igény jelenik meg az elekromos hálózatban. Az USA Energiakutatási Intézetének (EPRI) tanulmánya (Yau, 1979) ezt a lehetőséget a legfontosabbak között említi a dinamikus hatékonyság növelési módjait illetően. b.) A terheléskövetés és a szabályozás egy további fontos, üzemelési hatékonyságot növelő tényező. A hagyományos hőerőművek a kimeneti teljesítményt kb. 3 %/perc mértékben képesek növelni, jóllehet a jelenleg üzemele egységek jórésze ezt sem tudja biztosítani. Ugyanakkor vízi erőmű turbinái 50-100 % terhelés növelésre is alkalmasak a hatékonyság lényegtelen csökkenése nélkül. Ezen túlmenően a vízi erőmű egységeknek az elektromos hálózati szabályozásba való bekapcsolása révén jelentősen csökkenthetők a teljes rendszer üzemelési költségei. A bősi erőmű esetében erre megvannak a tényleges lehetőségek, mivel az erőmű össze van kapcsolva az országos és külföldi elektromos há4. táblázat íbb hidraulikai jellemzői Z max mBf Z min mBf dZ m V max Cm/s v min Cm/s + dZ/dT max Cm/min -dZ/dT max Cm/min KET 113,18 108,54 4,64 0,95 0,00 4,87 4,90 KFT mod. 113,11 109,20 3,91 1,22 Hős alvizc 2. váll. 112,74 108,85 3,87 0,96 0.15 6,15 5,42 | 1819,45 tkm 2/A vált. 112,74 108,44 4,30 0,94 0,06 3,13 2,64 2/B vált. 112,69 108,57 4,12 0,94 0,07 2,93 2,51 2/C vált. 112,65 108,60 4,05 0,94 0,07 3,00 2,57 KET 112,92 108,54 4,38 1,94 0,02 4,75 4,76 l'alkovicsovói küszöb KET mod. 2. vált. 112,40 112,24 109,10 108,79 3,30 3,45 1,64 1,86 0,51 3,79 3,32 1811,05 Ikin 2/A vált. 112,26 108,41 3,85 1,82 0,23 2,44 2,32 2/B váll. 112,22 108,53 3,69 1,83 0,28 2,29 2,21 2/C váll. 112,18 108,58 3,60 1,83 0,29 2,34 2,25 KET 110,99 108,34 2,65 1,59 0,28 1.31 1.34 Mosoni Duna tork. felett KET mod. 2. vált. 110,62 110,25 108,70 108,37 1,92 1,88 1,34 1,60 0,58 0,97 0,82 1793,80 fkm 2/A váll. 110,29 108,15 2,14 1,61 0,40 0,90 0,85 2/B vált. 110,26 108,24 2,02 1,60 0,43 0,87 0,81 2/C váll. 110,23 108,28 1,95 1,59 0,43 0,87 0,80 KET 109,09 108,03 1,06 1,19 0,32 0,29 0,30 KET mod. 108,77 108,08 0,69 Komárom 2. váll. 108,73 108,00 0,73 0,97 0,39 0,25 0,17 1768,30 ikm 2/A vaii. i 08,75 107,88 0,87 0,99 0,30 0,26 0,22 2/B vált. 108,75 107,93 0,82 0,98 0,32 0,26 0,21 2/C váll. 108,75 107,97 0,78 0,96 0,43 0,26 0,21 KET 110,99 108,34 2,65 Mosoni Duna lorkolata KET mod. 2. váll. 110,62 110,25 108,70 108,37 1,92 1,88 0,56 -0,35 0,97 0,82 0,00 fkm 2/A váll. 110,29 108,1!) 2,14 0,65 -0,34 0,90 0,85 2/B vált. 110,26 108,24 2,02 0,63 -0,34 0,87 0,81 2/C vált. 110,23 108,28 1,95 0,63 -0,37 0,87 0,80 1. vált. 110,85 108,80 2,05 0,9 -0,45 KET mod. 110,54 109,13 1,41 0,56 -0,41 Győr 14,61 fkm 2. vált. 110,29 108,88 1,41 0,27 -0,12 0,53 0,26 Győr 14,61 fkm 2/A vált. 110,36 108,75 1,16 0,28 -0,12 0,53 0,26 2/B vált. 110,33 108,78 1,55 0,28 -0,12 0,53 0,26 2/C vált. 110,30 108,77 1,53 0,49 -0,12 0,55 0,25 (Rátky 1989)