Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
5. szám - Halupa Lajos–Csókáné Szabados Ildikó: A Kisalföld erdői
278 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 2. SZÁM A szlovák vízpótló rendszer hatása a talajvízszintre (1992-1994) helek 9 SZ kúl 1992. — 9. SZ. kúl 1993. 9 SZ kúl 1994 11. SZ. kúl 1992 — 11. SZ. kúl 1993. 11 SZ. kúl 1994 8. ábra lékágaknak a Duna főmeder felőli részeit végig lezárták. A mellékágakat összekötötték, és 24 különböző méretű bukót építettek. Gondoskodtak a bevezetett víz kormányzásáról és a mellékágak vízszintjének megfelelő szintentartásáról. A térképen EB-től EG-ig jelöltük az egyes bukók helyét, amelyek a kiépített kavicsozott utak és a mellékágak metszéspontjainál, ún. léniák mentén helyezkednek el (2., 3. kép). A 6., 7. és 8. ábrán is látható, hogy a Duna elterelése után a talajvíz szintje a vizsgált területen folyamatosan és drasztikusan csökkent. 1993. áprilisára szinte az egész vizsgált térségben a talajvíz mélysége 3,54,0 m mélyen volt Ugyanezeken a helyeken 1992 áprilisában a talajvíz még 1-3 m között volt, de általában 1,5 m felett. Ugyancsak látni az ábráról, hogy 40 m 3 víz másodpercenkénti beengedésével, és a mellékágak vízszintjének megfelelő szintentartásával a talajvíz jelentős mértékben növekedett. Legtöbb helyen elérte az 1992. év azonos időszakának magasságát. Kivételt képeztek itt is azok a területek, amelyek a főmederhez közel helyezkednek el, ahol a főmeder alacsony vízszintjéből adódó leszívó hatást a mellékágak vízszintje nem tudta ellensúlyozni. Ilyenek például az E 5., az E 10., az E 11. vizsgálati helyek. 1993. júliusában az árhullám következtében ezeknél a kutaknál is a talavízszint 1,5 m-re emelkedett. A szlovák tapasztalatok felhasználásával a Szigetközben is mielőbb be kellene fejezni a vízpótlórendszer építését és üzembe helyezését. A mellékágakba beadott víz megfelelő kormányzásától és a mellékágakban a víz megfelelő szintentartásától kedvező változás várható. Jelenleg a már elkészült vízpótlórendszernek a Szigetközben semmilyen hatása nincs. Az 1993. évi nyári árvízkor az átalakításra tervezett bukók nagy részét a víz elvitte, helyreállításuk 1994. június közepéig még meg sem kezdődött. Emiatt a csúnyi duzzasztóból a szlovákok által a Mosoni-Dunába - ezáltal a szigetközi hullámtérbe - betáplált 8-10 m 3/s vízmennyiség akadálytalanul és hatás nélkül lefolyik Liptóig, illetve Ásványráróig. Az, hogy ezek után milyen lesz a szigetközi erdők állapota, növekedése, a különböző termőhelyeken milyen faállományok létesíthetők és tarthatók fenn, az az elkövetkező idő intézkedéseinek függvénye. Ha az erdészet igényeinek is megfelelő módon megoldják a mellékágak vízpótlását, nagyobb változással nem kell számolni, kivétel a főmeder menti 100-300 m széles sáv, ahol a leszívó hatás kövekeztében a talajvíz általában 300 cm alatt, a kavicsrétegben fog elhelyezkedni.