Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

4. szám - Orlóci István: Vízgazdálkodás és fenntartható fejlődés

232 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 2. SZÁM valamely fizikai, kémiai vagy biológiai sajátossága hordozza, hanem többféle paraméter meghatározott értékintervallumainak kombinációja. Ezek a többtényezős vektorok fejezik ki a víz társadalmi jelentőségű tulajadonságait. így a vízkészletek és vízigények nyilvántartása sokváltozós feladatként jelentkezik. A gyakorlati alkalmazáshoz az egységes mértékrendszerben egyfelől valamennyi társadalmi érdeket azonosítani kell a víz természeti paramétereivel (elő kell állítani a vektorokat), másfelől meg kell határozni azokat a határ(küszöb-)értékeket, amelyek leírják a használati és szerepköri célnak való megfelelőség, illetve a veszélyesség feltételeit. A vázolt megfontolások alapján a vízkészletek társadalmi jelentőségű tulajdonságait négy csoportba célszerű sorolni: - A víz - mint az ökológiai rendszer alkotó és szabályozó eleme - az életkörülmények és más természeti erőforrások értékét meghatározó tényező. - A víz mint különféle személyi és termelési szükségletek kielégítésére alkalmas (nélkülözhetetlen vagy előnyös) természeti készlet, valamint a vízföldrajzi adottságok használati értékek hordozói. - A víz az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a cselekvéseket befolyásoló kockázati tényező. - A víz - a vízháztartás egysége és folyamatainak hatásközvetítő tulajdonságai révén - az egyének és a közösségek viszonyát befolyásoló tényező. A víz társadalmi jelentőségű tulajdonságaira vonatkozó nyilvántartás tartalmáról a 2. táblázat ad vázlatos áttekintést. A tulajdonságcsoportoknál utalás található a főbb elemekre, az oszlopok rendje pedig érzékelteti az összemérésig (az érték meghatározásáig) vezető logikai utat. A víz egyes tulajdonságait az általa hordozott értékek társadalmi érdekkapcsolata révén lehet, illetve kell a megfelelő csoportba besorolni. Az adott érdekkör határozza meg a tulajdonsággal kapcsolatos gazdálkodás célkritériumát (második oszlop). A további két oszlop a tulaj donságmérés a társadalmi értékelés lehetőségeit vázolja. A vízkészletek társadalmi jelentőségű tulajdonságainak teljes körű számbavételében számos értelmezési és metodologiai problémával kell megküzdeni. A többváltozós elemzések, értékelések és statisztikák körébe sorolható feladatot olyan sajátosságok bonyolítják és színezik, mint a paraméterek és kapcsolataik sztochasztikus jellege. Vitathatatlan, hogy a számbavétel előkészítése és nagyrészben végrehajtása is a vízimérnökök, hidrológusok feladata. De az is nyilvánvaló, hogy érdemleges előrehaladás csak a hidrológusok, ökológusok és közgadászok szervesen összehangolt csoportmunkájától várható. A többcélú vízgazdálkodást megalapozó vízkészletnyilvántartással szerezhető tapasztalatok ma a legjelentősebb ismeretforrásként kínálkoznak a vízimérnöki munka kritériumainak ökológiai irányú fejlesztéséhez. A jelen tanulmány vázlatos kezdeményezés az előrelépés érdekében. Irodalom: Orlóci I - Szesztay K. • Várkonyi L.: National Infrastructures In The Field Of Water Resources UNESCO, 1985. Szesztay K. - Gábor M.: Bolygónk véges türelme Akadémiai Kiadó, 1992. Szesztay K. - Orlóci 1.: Éghajlati és emberi hatások az Alföld vízháztartásában és tájökológiájában OTKA kutatási jelentés, 1992. R. Bürke III - J.P. Heaney: Collective Decision Making In Water Recources Planning Lexington II., 1975. A kézirat beérkezett: 1994. január 26. Közlése elfogadva: 1994. április 29. Water management and sustinable development Orlóci, I. Abstract: As spectacular evidences of distrust in professional competence and engineering, dilettante ideas and statements assume decisive importance in debateson technical-engineering problems. As aconsequence of mistaken identity the proponents strive to push through their technical ideas, rather than representing the fundamental objectives before the public. A grave symptom is that the declarations denouncing hydraulic projects and thus alsó the hydraulic engineers as destroyersof the environment became effective political slogans andarguments influencing decisions. Exploration of the substantial causes underlyng the syndrome and reformulation of water management to meet the criteria of „sustainable development" are made urgent alsó by arguable professional excuses and ineffective formai technological laterations. Keywords: water management, environmental protection, water resources monitoring ORLÓCI ISTVÁN oki. mérnök, címz. főiskolai tanár, műszaki doktor. Szakmai működésének leírását a Hidrológiai Közlöny 1991. évi 4. számának 208. oldalán közöltük.