Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

3. szám - Mádlné Szőnyi Judit: Hosszúperiodusú vízszintváltozás a Dunántúli Középhegység főkarsztvíztárolójában

MÁDLNÉ SZŐNYI J.: Hosszúperiódusú vízszintváltozás 161 Vízszintek mBf. 290 AHagvizszint 274A Integrálj eves beszivárgás eltérések mm NEMESVAMOS-1 (a beszivárgás a 32. Veszprém Neviki állomásra számítva MAUCHA módszerével) - 100 Integrálj eves beszivárgás elérések atlaga 38 Beszivárgás átlag 166 • i ,.2U 5 Átlag vízszint 266,5 VESZPREMFAJSZ-1 (a beszivárgás a Felsőörs 38 állomásra számitva KESSLER módszerével) • i.60 • 380 300 220 li.0 •60 I

ntegrált éves Ijeszivárgás eltérések atlaga 31 Beszivárgás átlag 220 integrált éves beszivárgás eltérések a kútban észlelt vízszintváltozasok 9. ábra. A Nemesvámos-1 és a Veszprémfajsz-1 kútra a vízszintváltozások összevetése az integrált éves beszivárgást eltérésekkel. zolható (Mádlné Szőnyi, 1990), de a minták korlátozott száma miatt óvatosan kezelendő. További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy az éves beszivárgási adatokból a többéves vízjárási trendek előrejelezhetők legyenek. 4. Következtetések 1. Az alföldi talaj- és rétegvíztartók, valamint a középhegységi főkarsztvíztároló hosszúperiódusú vízszintingadozásban az azonos klimatikus hatásból eredő egységes periodicitás érvényesül. 2. A jelenség az éghajlati perturbációk - csapadékbeszivárgás közvetítésével történő - regionális víztartó rendszerekre gyakorolt hatásával magyarázható. Ez a hatás független a hidrodinamikailag egységes rendszer jellegétől (karsztos, illetve porózus). 3. A lokális víztartó rendszerek csak a helyi beszivárgási viszonyokra érzékenyek, ezért hosszúperiódusú ingadozást sem mutatnak. 4. A Dunántúli-középhegységi főkarsztvíztárolóban természetes és mesterséges okok miatt a nagyperiódusú vízmozgás mára csak a Bakony központi szabadtükrű területein nyomozható. A tennészeres ciklicitás tanulmányozására a nyomásalatti karszt egyetlen észlelőkútja sem alkalmas. 5. A középhegységben a vízjárási jelleggörbék elemzése és a trendvizsgálat egyaránt 9-13 éves, ill. 22-24 éves ciklust bizonyít. 6. A „zavartalan" főkarsztos kutak többéves vízjárása és az IÉBE értékek között sztochasztikus kapcsolat mutatható ki. A hosszúperiódusú vízszintingadozás a több éven át halmozódó beszivárgási többlettel, vagy hiánnyal magyarázható. 7. További vizsgálatokkal a felismert sztochasztikus