Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
3. szám - Mádlné Szőnyi Judit: Hosszúperiodusú vízszintváltozás a Dunántúli Középhegység főkarsztvíztárolójában
MÁDLNÉ SZŐNYI J .: Hosszúperiódusú vízszintváltozás 155 mAf mAf T Leszívott karsztvízszint szélsőséges allapotban (1989) > -ai ni CJl ¥ a-a cn fl "O C t w a c "O •O 4. ábra. A főkarsztvíztároló (DNY-i rész) vázlatos szelvénye (Szilágyi, 1985, kieg. Sárváry, 1991). mBf 26C 250 HO • 230 220 210 200 • 190 tv 1965 Markó-l (260.45mBf.) Veszprém -16 (222,41 mBfJ Kódirto (203,93 mB.fJ mBf. 260 250 240 230 220 210 200 190 1970 1965 5. ábra. Természetes és mesterséges okok miat nem észlelhető hosszúperiódus. a nyílt karszt vízjárását mutatja, jelleggörbéik alakja rendkívül hasonló. A maximumok 1956-58-ra, 196769-re és 1976-77-re, a minimumok 1960-62-re, 1974-re és 1982-85-re esnek. A görbék a vízszintek 1970-tól kezdó'dó' süllyedését jelzik 1976-78-as relatív maximummal. A II. csoportba (7.b. ábra) tartoznak a 60-as évek végén, a tervszerű kúttelepítések idején mélyített észlelőkutak. Jelleggörbéik jól követik az I. csoport kútjainak vízjárási menetét. Vízszintjeik az észlelés kezdete óta csökkennek, ami - a „zavartalan" kutak adatsora alapján - részben természetes eredetűnek tekinthető. A kutak helye (3. ábra) és a vízszintek csökkenésének mértéke valószínűsíti a természetes és mesterséges hatások együttes érvényesülését. A csoporton belül elkülöníthetőek a nyílt mészkőkarsztot észlelő élénk vízjárású kutak a hidrodinamikai okok miatt kiegyenlítettebb vízjátékú dolomitos kutaktól. Az utóbbiak közül a Szentgál-8, Városlőd-2, a Nagyvázsony-7-es és 9-es a fedett szabadtükrű, illetve nyomásalatti karsztot észleli és csekély éves vízszintingadozást mutat. Az 1955 óta észlelt Bakonybél-2 már a 60-as évek vége óta valószínűleg mesterséges hatás alatt állt. A III. csoportba tartozó kutak (7.c ábra) a nyomás alatti tárolóban az 1960-as évek végétől bekövetkező szintsüllyedést mutatják. A jelleggörbéken a természetes hatások legfeljebb elmosódottan észlelhetők. Értékelésüket megnehezíti, hogy egyetlen, a nyomásalatti tároló természetes sokéves nyomásszintváltozását mutató észlelési sor sincs. A Bakonyszentkirály-14-es a Magas-Bakony fedett szabadtükrű tárolójában lejátszódó ingadozást reprezentálja. A fedettség és a víztermelés együttesen okozhatja azt, hogy jelleggörbéje párhuzamosítható a nyomásalatti kutakéval. Az I. és II. csopotba tartozó kutak 1976-78-as relatív maximumainak megfelelően a III. csopot jelleggörbéinek süllyedésében ezen időszakban egy megtorpanás mutatható ki.
