Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
3. szám - Ribári László–Öllős Géza: Peszticidek eltávolítása az ivóvíztisztításban
RIBÁRI L. - ÖLLŐS G.: Peszticidek eltávolítása 139 pH 7 8 col' • HCOJ • ^ _ _ OH'_ké_pződJs 10 —i OH' képződés 3. ábra. Hidroxil gyökök képződése a pH függvényében COl dl. HCO3 jelenlétében OH 907. r 107. Humuszanyagok í> hco; 017 " ' n Szerves mikroszennyezo anyagok 4. ábra. Verseny-reakciók H 20 2 (1,75 mg/L) I H 20 2 ( 0,25 mg/l ) 10 min. 2 mm _ (0,4 mg/l ózon 10mm) — 5. ábra. Példa az O3 és a H2O2 adagolására 2. táblázat Peszticidek ózonos oxidációja Peszticid Koncentráció (Hg/1) Hatékonyság Peszticid Koncentráció (Hg/1) Adag (mg/l) Peszticid Koncentráció (Hg/1) 1 2 3 Atrazin 0,74 17 22 42 Simazin 0,25 23 27 53 Propazin 0,64 19 23 39 Terbutylazin 0,78 19 25 27 Metolachlor 0,72 21 39 52 Metazachlor 0,84 16 43 56 5.2. Membránszűrés A fordított ozmózis és az ultraszűrés alkalmasnak mutatkozik a peszticidek eltávolítására {Baier et al., 1987, Edvards et al., Hindin et al., 1969) A membrán technika széles körben való elteijedésének két jelentó's akadálya van (Baldauf\ 1991): - az üzemelés költségei magasak, - a neutrális sók és a keménység egyidejűleg eltávolítódik, ami nem kívánatos a kapott mértékig, hiszen az emberi fogyasztásra kerülő ivóvíznek minimális mértékben 1,5 mol/m 3 keménységet illetve minimálisan 30 mg/l HC0 3-koncentrációt tartalmaznia kell. Ezért csak részleges sótalanítás és részleges lágyítás lenne megengedhető, ami azonban csak részleges peszticideltávolítást eredményezne. 5.3. Aktívszenes adszorbció A különböző vegyületek adszorbciós viselkedése eltérő, amit az adszorbciós izotermák jól érzékeltetnek (6. ábra) (Robeck et al, 1965; Aly et al., 1965; Bauer, 1972; Normann et al., 1987; Baldauf et al., 1986, 1989; Sdunidt, 1974; Symons, 1978; Wassmutli, 1988; Schwartz, 1967). Az aktívszenes peszticid eltávolítás azért előnyös, mivel az aktívszenet a klórozott szénhidrogének eltávolításához egyébként is sok vízmű alkalmazza. 5.3.1. Aktívszén-por alkalmazása Az aktívszén alkalmazása a peszticidek eltávolítását illetően fokozatosan terjed. Azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a nyersvízbeli természetes vegyületek a mikroszennyezőkkel versenyben vannak a szénfelület pontjaiért, valamint a különböző peszticidek különböző adszorbciós tulajdonságokkal rendelkeznek (7. ábra; Baldauf, 1991). A legújabb vizsgálatok szerint - néhány fajta peszticid az aktívszén-porral eltávolítható, - a széndózis a nyersvíz oldott szerves szén tartalmával és a peszticid kezdeti koncentráció növekedésével nő, - néhány peszticid enyhén adszorbeálható (pl. diklórecetsav és más poláros peszticidek). 5.3.2. Granulált aktívszén alkalmazása A széles körben elteijedt granulált aktívszén viselkedése néhány peszticid eliminálásában a 8. ábrán követhető (Baldauf, 1991). A relatív szűrlet koncentrációk a fajlagos szűrőteljesítmény (mVkg) függvényében adottak (C 0 a szűrőkre vezetett, C a szűrlet peszticid koncentrációja). Az ábra mutatja az isoproturon a metazaklórral és metolaklórral szemben sokkal kedvezőbben abszorbeálható. A kutatások egyértelműen utalnak arra, hogy a nyersvíz peszticid tartalmának eltávolítása a legkedvezőbb módon aktívszenes adszorbcióval végezhető (kivéve a poláros anyagokat). Az alkalmazott aktívszén por- vagy granulált alakú lehet, de mindkét esetben gondolni kell azonban arra, hogy az adszorbció hatékonyságát a természetes szerves háttér eredete és koncentrációja, valamint maga a peszticid koncentrációja is befolyásolja. 6. A peszticidek eltávolíthatóságának hatékonysága és rendszerei A peszticidek eltávolíthatóságára szóba jöhető gyakorlati tisztítási eljárások hatékonysága, az eddigi kutatá-
