Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

2. szám - Hírek

HÍREK 123 tartásával a Magyar Fél tudatosan hozzájárul olyan helyzet megteremtéséhez, amely a közvélemény támogatásának elnye­rése érdekében a Duna ágrendszerében és ártéri erdeiben kör­nyezetkárosítást idéz elő. 7. A környezet állapotának javítására és a Rajna-Majna­Duna vízi úton a hajózás biztosítására szükséges műszaki beavatkozások csak a rendszer által termelt villamos energi­ából származó bevételből Finanszirozhatók. Az energiaterme­lés bármely csökkenése, a Magyar Fél egyoldalú szerződés­bontása által okozott veszteségek fejében kapott kártérítés nélkül, jelentős kárt okoz a Szlovák gazdaságnak. Ezért messzemenően egyetértünk az Európa Parlament által az Eu­rópai Közösségek Bizottságához beterjesztett javaslattal, amely előirányozza Szlovákia pénzügyi támogatása lehetősé­gének vizsgálatát az energiatermelés csökkenése miatti kár­térítés céljából. A Kormány ezt a Magyar Fél panaszának tárgyalása során fel fogja használni. 8. A Szlovák Köztársaság kifejezett érdeke a fennálló helyzetnek az Európai Közösségek azon javaslatával meg­egyező megoldása, amely a két felet ésszerű álláspont kiala­kítására ösztönzi. A Gabcikovo-Nagymaros kérdés olyan megoldására hajlandó, amely mindkét fél számára elfogadha­tó és megalapozott környezetvédelmi és műszaki okfejtéssel indokolható. Javasoljuk a Szlovák és a Magyar Köztár­saságok területén folyó észlelések független szakértők bevo­násával történő vizsgálatát és a szükséges kiegészítő beavat­kozások közös megtételét. 9. A Szlovák Köztársaság Országos Tanácsa elvárja a Ma­gyar Országgyűlés ezirányú lépéseit, mivel annak a vízlép­csővel kapcsolatos merev elutasító álláspontja meghiúsítja a Szlovák Fél által tanúsított, az Európa Parlament által is el­várt rugalmas magatartást. A Szlovák Köztársaság Országos Tanácsa üdvözölné a Magyar Országgyűlés 1991. április 16-i határozatának visszavonását, amely a Magyar Kormányt csak a Szerződés felbontására és az eredeti állapot műszakilag megvalósíthatatlan helyreállítására irányuló tárgyalásokra ha­talmazta fel. 10. A Szlovák Köztársaság Országos Tanácsa kifejezésre juttatja azon meggyőződését, hogy kölcsönös megértéssel és a lényegi problémák megoldására irányuló jóakarattal a Gab­cikovo kérdés lekerül a nemzetközi közvélemény napirendjé­ről és nem lesz feszültség forrása a térségben. A rendszer munkálatait a Magyar Köztársasággal együtt kezdtük meg és együtt szeretnénk befejezni. Tevékenységeinek a Magyar Köztársasággal történő összehangolására a Szlovák Köztár­saság Országos Tanácsa már 1992. novemberben ország­gyűlési különbizottságot állított fel. Üdvözölné a megfelelő bizottság felállítását a Magyar Országgyűlésen belül és kész lenne azzal közvetlen kapcsolatok felvételére. VODOHOSPODARSKA VYSTAVBA Karloveska 2., POB 45., 840 00 BRAT1SLAVA Levelünk száma: 800-A 032/93 Bratislava, 1993. aug. 24. Ms. Maguelonne DEJEANT-PONS Környezetvédelmi és Gazdálkodási Osztály Európa Tanács Európa Palota F-67075 Strasbourg Cedex, Franciaország Kedves Dejeant-Pons Asszony, E. Mitrova asszony eljuttatta hozzánk a brüsszeli Európai Természeti Örökség Alapítvány részéről Streese, Ingmar úr levelének másolatát, amely (az azóta „konfliktussá" fokozott) Gabcikovo vitával és annak Szlovákia minősítésével foglal­kozik az Európa Tanácsba történő felvételével kapcsolatban. Észrevételeim megtétele előtt engedje meg, hogy röviden megválaszoljam a fenti levélben foglalt vádakat: 1. A Duna hordalékkúpja valóban a legértékesebb, a jelen és jövő nemzedékek számára megőrzendő természetvédelmi területek közé tartozik. Az utóbbi évtizedekben a folyómeder több mint két méterrel mélyült és a talajvízszint hasonló mér­vű csökkenése az ártéri erdők nagyrészének kiszáradását okozta, továbbá a part menti szerkezetek állékonyságát ve­szélyeztette. Az év tíz hónapjában a Duna „élő" ágai - a Kis-Duna és a Mosoni Duna - vízutánpótlást egyáltalán nem kaptak, mert a Duna lesüllyedt vízállása nem érte el az ágak fenékszintjét. A kétoldali ágrendszer gyakorlatilag elhalt, mert a folyótól elzárva sokkal magasabban helyezkedett el, úgy­hogy évente csak egy-két hónapig volt elárasztva, de azokban rendszeres áramlás nem volt. A nagyvizek (4000 m 3/mp fe­lett) idején bejutó halak apadáskor csapdába kerültek és el­pusztultak. A hordalékkúp oldalcsatorna mentén elhelyezkedő térségének megmentésére a Gabcikovo-Vízlépcső megépítése kinálta az egyedüli lehetőséget, amely ezen túlmenően a kör­nyező terület árvízi biztonságának fokozását is szolgálja. A Duna ágrendszerre a szlovák oldalon jelenleg vízzel kitöltött és olyan kiváló állapotban van, amilyen a Vízlépcső nélkül csak igen rövid ideig állt fenn. A folyómeder és a jobb oldali ágrendszer jelenlegi állapotáért a felelősség (az 1977. évi szerződés 2. és 5. cikkelyeinek értelmében) teljes mértékben és kizárólag a Magyar Felet terheli. A Duna magyar oldalon lévő ágainak igen rövid időn belüli és saját költségünkre történő feltöltésére irányuló javaslatunkat a Magyar Fél el­utasította. 2. Az Európa Parlament 1993. márciusi és júniusi hatá­rozatait olyan tagok támogatták, akiket vagy félretájékoztat­tak, vagy nem akarják a katasztrófa-jóslatokat megcáfoló va­lóságot elismerni. Tudomásunk szerint az utóbbi határozatot (524 közül) 13 tag jelenlétében fogadták el 11 tag túlnyomó többségével egy szavazat ellen (egy tag tartózkodott). Ehhez további észrevételek feleslegesek. 3. A „kiváló minőségű ivóvíz pótolhatatlan tározóját" (nö­vényvédő szerek, nitrátok, más mezőgazdasági vegyszerek és olajFtnomítási termékek) 40 m mélységig oly nagymértékben elszennyezték, hogy öntözésre sem volt alkalmas. A felszín alatti tározót a Gabcikovo rendszer feltöltése megnövelte, mert abba szivárgás révén több víz jut. A meglévő 80-100 m mélységű vízműkutak hozama 30-40 %-al nőtt a bal ol­dalon minőségromlás nélkül, a jobb oldalon a nagy oxigén­tartalom következtében javuló vízminőséggel. A tározóból közvetlenül belépő megnövekedett szivárgás elsősorban a fel­ső talaj vízrétegeket táplálja, amelyet vizét felhígítja és foko­zatosan kiszorítja a Kis-Duna felé. A vízminőséget minden mélységben folyamatosan észleljük és az adatok szerint „az emberek millióinak ivóvízellátása" nincs veszélyben. Jelenleg kereken egymillió lakos számára kb. 2 m 3/mp vizet termel­nek. A felszín alatti tározó becsült kapacitása a rendszer nél­kül 12 m /mp, ami a Gabcikovo Vízlépcső hatására 18 m /mp-re növekszik. A rendszer tehát további kb. 3 milló fogyasztó számára biztosít ivóvizet. 4. Nem világos, hogy a Szlovák Kormány melyik „kö­vetkezmény" által sértette meg „a demokrácia és az emberi jogok alapelveit". Az 1965. évi árvízkatasztrófa után, amely 100 000 hektár termőterületet árasztott el, 65 községet telje­sen elpusztított és 55 000 embert tett hajléktalanná, a térség lakosai határozott lépéseket követeltek az árvízi biztonság fo­kozására. A kérés most teljesíthetővé vált. Az építkezés az 1977-ben aláírt legmagasabb szintű két­oldalú államközi szerződés alapján indult meg. Ezt a szerző­dést a szövetségi országgyűlés ratifikálta és törvényerőre emelte. Ez az eljárás tökéletesen megfelel a demokrácia és az emberi jogok alapelveinek.

Next

/
Thumbnails
Contents