Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Mistéth Endre: Vízépítési műtárgyak szeizmikus állékonysága

MISTÉTH E.: Vízépítési műtárgyak 11 A hajlítónyomaték meghatározásánál nem kell meg­határozni a pillér co 0 önrezgésszámát, mert nagy csil­lapításról van szó. A (11) kifejezés még n dinamikus tényezővel szor­zandó, ami a pillér berezgését van hivatva figyelembe venni. A dinamikus tényező' értéke, ha nagy a csillapítás, függőleges rezgés esetén n = 1,1-re vehető fel. 5.2. A folyási irányban A folyási irányban, amikor egy nyílás vizsgálatának teljes súlya G, ami egy alaplemez és a pillér súlyából tevődik össze. Ehhez a G értékhez hozzáadandó még a pillért terhelő állandó erő P, (szolgálati híd súlya, darupálya önsúlya), és az alaplemezre jutó víz súlya (V). G = [L (l + v)vj + v/i L\] Yb V = ML 2 +L 3v) Y v (12) A (12) kifejezésben L az alaplemeznek a folyási irányba mért hossz, l a duzzasztó nyílása, v a pillér szélessége, Vj az alaplemez átlagos vastagsága, h a pillér átlagos magassága, a pillér folyási irányban mért hossza, L 2 és a víztehemek a vízfolyás irá­nyába mért hossza, h v a vízoszlop magassága, y v a víz térfogatsúlya. A felhajtóerő (£>) nagysága a szivárgási viszonyok függvénye d x és d 2 a duzzasztó előtti vízzáró függöny­fal mélységétől függ; d 2 még a duzzasztó L hosszúsá­gától is függ. d, + d 7 (13) A vízszintesen ható //, víznyomás mértéke a folyás irányába (14) A (12)—(14) kifejezések alapján az összes függőle­ges erő: P = G + P l-D (15) Az összes vízszintes erő a folyási irányba: H = H x + a F 2 (16) Pf > H (17) A (17) kifejezés fejezi ki a duzzasztómű folyási irányú egyensúlyát. 6. Völgyzárógátak Vizsgáljuk meg az 1. ábrán lévő Pelletreaux-ról elne­vezett beton völgyzáró gát keresztmetszetét. hv A gát súlya G = —y b ahol „h" a gát magassága, „v" a talpszélessége, y b = 23 kN/m 3 a fajsúlya. A ke­resztmetszet hajlítónyomatéka 0 pontra M G = - hv 2/6 Yb­A víznyomás H = h 2/2 g v ahol y v = 10 kN/m 3 a víz fajsúlya; nyomatéka 0 pontra M H = h 3/6Y v. Az 0 pontra vett nyomatékegyenlőségből v k-,4 h/3 \ \ \ v / 3 f V / 3 i '— 1. ábra. Völgyzárógát keresztmetszete w = = 0,6594 h. Az F fíftürengés hatása akkor a legkedvezőtlenebb, ha a víznyomással egyező irányú és értelmű. F = aG o t/j2 = -^-VYv Yb- A víznyomás és földrengés okozta erők­nek a súrlódás áll ellen S = fG = Az egyensúly akkor van biztosítva, ha a földrengés tényezője: a < f Y b egyenlet kielégíti. Ha f kavicsra 0,75 (<|> = 37 '), sziklára 1,2 akkor a < 0,0906 illetőleg sziklára a < 0,5406. Ezek az a számok azt jelentik, hogy az MSK skála szerinti VII. illetőleg X. fokozat szerinti földrengéseknek ellenáll. Ha a nyírófeszültséget vizsgáljuk a sziklára épített be­tonfalnál (h = 100 m, v = 65,94 m) x = 1,38 N/min 2, ami C.12-es betonnál a nyíró törőfeszültséggel kb. egyező; ugyanakkor a mentett oldali szélső szálban a = 2,30 N/mm 2, nyo mófeszü ltség keletkezik. A ma­ximális nyomás a n y » VcPTlr 7 = 3,32 N/mm 2. 7. Egyéb vízépítési létesítmények Folyami vízlépcsők hajózsilipjei a duzzasztókhoz ha­sonlóan viselkednek. A vízerőtelepek nagyméretű mo­nolit vasbeton tömbök, amik kétharmadrészben a talaj­ba ágyazottak, így tulajdonképpen úgy viselkednek, mint egy amalgámmal töltött fog, vagyis nagyszilárd­ságú talajként kezelendők. A vízerőtelep felső kiemel­hető részei ugyancsak nagyméretű vasbeton tartókból

Next

/
Thumbnails
Contents