Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

2. szám - Szlabóczky Pál–Hegedűs Ferenc–Czakó László: Új vízföldtani–barlangtani feltárások és tervezett hasznosításuk Miskolc-Tapolcán

SZLABÓCZKY P. et al.: Új feltárások Miskolc-Tapolcán 89 JELMAGYARÁZAT: ^— Sziklafal Tervezett épiteszeti részlet 1-14 Tervezett épiteszeti funkció száma 3. ábra. Barlangfürdő-bővítés terve (Zsuffa András) alakították a kitöltések agyagásványos szerkezetét is (Szlabóczky P. 1983.). 4. ütem: A pannon majd pleisztocén kiemelkedést tengerparti, majd völgy formálódás (ezzel járó forrásszint-sűllyedés) követte, ami a hévizes forrástevékenység oldalirányú, szakaszos vándorlásával is járt az őscmberes barlangtól a mai Termálforrás felé haladva, egyre alacsonyabb terasz-szinteket hagyva hátra. 5. ütem: Miközben az egyre alacsonyabb hőmérsékletű és fakadási magasságú meleg karsztforrás tevékenység a mai helyhez érkezett, a Hejő völgy pleisztocén-végi bevágódásával megindult egy hideg karsztvíz-forrás működés is, az ősi hévízjáratok egy részének összekapcsolásával (.Szlabóczky P. 1983). 6. ütem: A forráshozamok természetes csökkenésével és a hegyvidéki erózió következtében a Hejő völgy pár méterrel feltöltődött. Ez a meleg- és hidegvizes tevékenységet kissé visszaduzzasztotta, a fakadási szinteket megemelte. Ezt igazolja az Olaszkút alatti járat profilja és a Termálforrás víz alatti részén talált cseppkőbevonaL Meg kell említeni, hogy az itt ismertetett folyamaton belül, már a földtörténeti középkor végén megindult a bükki hidrotermális tevékenység. Az első működési szakasz triász-mészkő anyagú gömbfülkéit felső eocén korú sekélytengeri, tengerparti mészkőhomokkő töltötte ki, amit azután ismét átperforált a miocén korú hévízfeltörés. Ez a jelenség Diósgyőr térségében látszott legjobban, erről majd egy későbbi cikkünkben adhatunk tájékoztatást. 3. A Barlangfürdő bővítés lehetősége MÉLYÉPTERV a Központi Bányászati Fejlesztési Intézettel együttműködve a Miskolci Vízművek és Fürdők megbízása alapján 1984-85-ben terveket készített a Barlangfürdő bővítése céljából. A különleges adottságokat különleges elképzelésekkel kitöltő tervező, Zsuffa András építész mérnök, aki már a meglévő Tavi fürdőt is tervezte a 60-as évek végén. A meglévő földalatti rendszert a hegy belsejében megkerülő, és az 1966-ban abbahagyott hidegvízkutató vágatot is összekapcsoló új feltárás kivitelezője a Felsőzsolcai Természetbarát Egyesület volt. A feltárás biztosítási-falazási munkáit a GEOÉP végezte. (A „vizes" környezet és a felszín közelsége miatt ezeket a munkákat mielőbb be kellene fejezni!) A munka során további 4 barlangterem és több kisebb üreg vált ismertté. Ezekben tudományos szempontból különösen érdekes tufás-agyagos kitöltéseket, cseppkőképződményeket, fúrókagyló, féregjárat nyomokat találtunk. Az új feltárási rendszer hossza 170 m. A Barlangfürdő meglévő rendszere 120 m„ a hidegvíz-kutató vágat 55 m. A teljes üregrendszer alapterülete kb. 1100-1200 m

2. Ennek 1/3-a természetes képződmény. Az új feltárású természetes üregek több helyen lenyúlnak a melegvíz szintje alá, ami természetes fürdőmedence kialakítását teszi lehetővé. Az építészeti terv szerint az új járat természetes és mesterséges szakaszai egyúttal összeköttetést biztosítanának a hegyoldalra tervezett Gyógyszálló felé.