Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

2. szám - Szlabóczky Pál–Hegedűs Ferenc–Czakó László: Új vízföldtani–barlangtani feltárások és tervezett hasznosításuk Miskolc-Tapolcán

87 Új vízföldtani-barlangtani feltárások és tervezett hasznosításuk Miskolc-Tapolcán Szlabóczky Pál Mélyépítési Tervező Vállalalat 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Hegedűs Ferenc Felsőzsolcai Természetbarát Egyesület 3535 Miskolc, Hegyalja út 177. Czakó László MHSZ Debreceni Könnyűbúvár Klub 4032 Debrecen, Bárczy G. u. 6. Kivonat: A Bükk-hegységi karsztos mészkőtömegek keleti elvégződéscnél - a földtörténeti múlt 25 millió éve alatt - a hévizes és hideg karsztvizes járatok egyedülálló rendszere alakult ki. Ezek egy részét már feltárták, részben a karsztvíz nívó felelt (Barlangfürdő) részben az alaU (Olaszkút, termálakna). További részei a külszíni térképezésekből, hidrogeológiai vizsgálatokból sejthetők. A mintegy 5 ha-nyi területen feltárt természetes-mesterséges szikla üregrendszer hossza összesen 300 m. Mind a föld-(víz) alatti, mind a felszíni karszt jelenségek a terület szakaszos földtani fejlődésének fontos jegyeit hordozzák magukon. A páratlan karsztrendszer az építő- és építészmérnöki tevékenység kiemelkedő alkotásaira ad lehetőséget. Ezek: a 60-as évek végére kiépült Barlangfürdő, ennek mostani bővítése, ezt kiszolgáló termál akna feltárása és mélyítése, a század elején létesült hidegvíz akna („olasz" kút) járatainak feltárása és bővítése. Kulcsszavak: karsztfejlődés, barlang, fürdőépítészet, karsztvízakana. 1. Előzmények A Miskolc-Tapolcai Barlangfürdő és Várhegy speleológiai jelentősége a szakemberek előtt jól ismert. (Delneki M. 1979, Hegedűs F. - Szlabóczky P. 1979.) A Miskolci Vízművek megbízásából 1978-89 között végzett kutató-tervező munkák részeként szélesebb körű érdeklődésre számottartó eredmények is születtek. Erről kívánunk rövid összefoglalást adni. A hivatkozott munkák a következők: 1. Miskolc-Tapolcai hidrogeológiai kutatás az ivóvíztermelés növelése céljából. OFKFV 1979. Lényege a Várhegy K-i lejtő 1:200 méretarányú felszíni, hidrogeológiai térképezés, valamint az Olaszkút térségi több mint 40 fúrás összefoglaló értékelése. 2. A Miskolc-Tapolcai Barlangfürdő Hidrogeológiai térképezése. BGTV-OFKFV 1979. (Hegedűs F.-Szlabóczky P. 1979.) A Barlangfürdő természetes és mesterséges járatairól 1:100 méretarányú térkép készült a hévízjáratok, törésvonalak, kalcitos zónák feltüntetésével. 3. A Miskolc-Tapolcai barlangfürdő bővítés tervei és feltárási dokumentációi. MÉLYÉPTERV - KBFI 1984-87. (Zsuffa A. 1985. 1988.) 4. A Miskolc-Tapolcai Olaszkút átalakítási tervei MÉLYÉPTERV 1986-1988. (Ember K.-Kiss M. 1983.) 5. Az új kút megvalósulási tervei, valamint a termálakna bővítés dokumentációi. MHSZ Debreceni Könnyűbúvár Klub 1987-89. 2. Hidrológiai fejlődéstörténet A Miskolc-Tapolcai Várhegy- K-i lejtője az egész Bükk-hegység hidrogeológiailag a legexponáltabb pontja, mivel a 70 km-nyi felszíni vízgyűjtő jól karsztosodé mészkőtömege bukik itt a vízzáró fiatalabb üledékek alá, mintegy könyökformájú elvégződéssel. (1. ábra) Ezért itt az egész neogén időszakban (mintegy 25 millió éve) változó szerkezeti formákkal, intenzitással, hőmérséklettel folyamatos karsztfejlődés, forrásműködés volt. A századunk elején még meglévő természetes térrendszerben egymástól 80-100 m távolságra 10-30 C'-os források fakadtak. (2. ábra) Nagyszámban láthatók a völgybevágódás egyes periódusait jelző idősebb forráskürtő-maradványok, amelyeket az alábbi sziklaterasz szintekre rendszerezhetünk: /. terasz: Jelenlegi völgyszint, amelyen a mai források 128 mBf körül fakadnak leszívás nélkül, kb. 122 mBf mészkő felszínnel; II. terasz: a Barlangfürdő és vízkutató táró felett, 155 mBf szint körül ismerhető fel. Ide nyíltak a barlangi kürtők is, mielőtt lefedésük megtörtént; III. terasz: az ún. ősemberes barlang térsége (amely hévizes gömbfülkés szerkezetű) 180 mBf körül;