Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

2. szám - Szeredi István: Tények a vízerőművek földrengés-biztonságáról

82 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM ül. Kalifornia államban 102 gát állapotát vizsgálták felül a földrengés és az utórengések késleltetett hatásai szempontjából. Jelentősebb hatást 12 létesítménynél tapasztaltak. Az epicentrum és néhány nagyobb létesítmény elhelyezkedését a 2. ábra térképvázlata mutatja. A legjelentősebb mértékű károsodást a 62 m magas Austrian földgáton tapasztalták, ami 1949-ben épült a Los Catos folyón, az epicentrumtól mintegy 7 km távolságra. A gátkoronán mintegy 1 m-es süllyedés következett be, a jobbparti gáttest kiszélesedésével és mintegy 5 m mély hosszanti repedéssel, a vízzáró mag közepében. A gát jobb parti árapasztó beton műtárgya súlyosabban károsodott és sürgős javítás vált szükségessé. A földrengés idején a tározóban alacsony vízállás volt. Az 1952-ben épült 59 m magas Lexington földgát epicentrumtól való távolsága 17 km. A gáton szintén jelentős mértékű hossz- és keresztirányú repedések keletkeztek. A gyorsulásmérések azt mutatják, hogy a gáttengely irányú és tengelyre merőleges gyorsulások elérték a 0,4 g értéket. A gyorsulások eredője hozzávetőleg 0,6 g nagyságrendű volt. Egy, az epicentrumtól 1,5 km-re elhelyezkedő, 20 m magas, 27 m koronahosszúságú betongát nem károsodott Azok a létesítmények, amelyeknél a felszíni vagy veszélytelennek minősített sérülések keletkeztek, az epicentrum 20-30 km sugarú környezetén belül helyezkednek el. A javítási munkák azonnal elkezdődtek. Ezek közé tartoznak az Anderson, Newell és Guadelupe gátak. A létesítményekkel kapcsolatban az állapotfelmérések során az Austrian és Lexington gátak megnövekedett felszín alatti szivárgásain túl nem találtak az üzemelés feltételeit módosító hatást, ill. tényezőt. 3. A hatások összegzése Az elmúlt évek két legnagyobb földrengése során bekövetkezett hatások alapján a vízerőművek vonatkozásában megállapíthatók a következők: - A nagy földrengések által sújtott területek egyikén sem következett be az üzemelő gátaknál és vízerőműveknél olyan katasztrófa vagy károsodás, ami a lakosságot veszélyeztette, ill. tartós üzemképtelenséget okozott volna. - Az eltérő műszaki szabályozású és minőségbiztosítású területeken a vízerőműveken nem jelentkeztek lényegesen eltérő hatások, ellentétben a lakó- és középületek földrengésállósága terén tapasztalt különbséggel. - Jellemző károsodások a földgátak hosszanti repedései voltak, melyek nem szüntették meg a gát vízzárását. Következményként a felszín alatti szivárgás növekedése említhető. A betonszerkezetek repedései minden esetben javíthatók voltak. - Az örmény földrengés a villamos kapcsolótér szigetelőinek nem megfelelő földrengésállóságát több helyen bizonyította. - A jelentősebb károk az epicentrum 20-30 km sugarú környezetében határolhatók be. - A szeizmikus méretezési módszerek következetes alkalmazásával még két kiemelkedő földrengés esetére is megfelelő biztonságú konstrukciók voltak kialakíthatók. A tapasztalatok összegzése és elemzése a hazai adottságok szempontjából sem tanulságok nélküli. A két földrengés tapasztalatai alapján hiba lenne a földrengésbiztonság kérdését nem megfelelő súllyal kezelni. Annál is inkább, mert a hazai gyakorlatba többnyire nem kerültek be a szeizmikus méretezés dinamikai módszerei. Az amerikai-japán-szovjet előírások és dinamikai tapsztalatok alapján készült ICOLD szeizmikus ajánlások ma még könyvtárban sem állnak rendelkezésre. A dunai építkezés kapcsán megjelent földrengésbiztonsági publikációk mintegy 3-4 évtizedes késést mutatnak a nemzetközi gyakorlathoz képest, viszont a hiteles számításokhoz hiányoznak a regisztrált acelelogrammok. A zöld mozgalom aggályainak megválaszolását célzó egyéb kinyilatkoztatásoknak aligha van reális alapja, hiszen nélkülözik a szerkezeti anyagok impulzusszerű terheléssel szembeni ellenállóképességére és a szerkezetek dinamikai működésére vonatkozó információkat Említés sem történt a szeizmoizolációs lehetőségek esetleges alkalmazására. A nemzetközi műszaki és tudományos szervezetekben való részvétel lehetőséget biztosít a tapasztalatok, tervezési módszerek megismerésére. Aligha tartható fenn a statikus földrengés méretezési modell a gazdasági szempontból megfelelő szerkezetek kialakításában. A kaliforniai tapasztalatok sem feltétlenül a 0,6 g vízszintes gyorsulásból eredő terhelések statikus többlet teherként való figyelembevételét kellene eredményezzék, hanem inkább szerkezetek lengési folyamatainak elemzésén alapuló dinamikai módszerek alkalmazásait. Továbblépéshez szükséges feltételek egyelőre nem állnak rendelkezésre. A megfelelő biztonság elérése és a környezeti szempontból elfogadható megoldások kialakítása a nemzetközi tapasztalatok alkalmazásának irányában történő nyitást nélkülözhetetlenné teszi. Irodalom Investigation complete oo American dams - Water Power and Dam Construction August 1989. Twelve dams affected by San Francisco earthquake — Water Power and Dam Construction, December 1989. Kudojarov, Szuhanov, Bűne, Natariusz, Radcsenko, Szavics, Hrapkov: Szosztojanie gidroenergeticsekih objektov Amrjanszkoj SzSzR poszle Szpitakszkogo zemletreszenyija - GidrotechniSztroitelsztvo, December, 1989. Sesenia: Szosztojanie gidrotehnicseszkih szoruzsenyij v zone Szitakszkogo Zemletreszenyij - Gidrotechnicseszkoe-Sztroitelsztvo, December, 1989. A kézirat beérkezeti: 1991. január 11. Az átdolgozás beérkezett: 1991. december 10. Közlésre elfogadva: 1992. május 8.