Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
1. szám - Siklós Csaba: Vízügyi politikánk időszerű kérdései
SIKLÓS CSABA: Vízügyi politikánk időszerű kérdései 5 VI. Kísérletezés ... előbb kicsinyben ... próbálják ki a tervezett munkálatoknak a folyamra gyakorolt hatását... csekély anyagi áldozatok árán igen nagy megtakarításokat lehet ilyen módon elérni. VII. A munkanélküliség csökkentése. Szociális gondoskodás és nemzetnevelő tevékenység a munkálatok végrehajtásánál. Együttműködés a katonasággal. ... lehetőleg ott indíttassanak meg elsősorban újabb munkálatok, ahol legnagyobb a munkanélküliség... ... a közérdeket szolgálná a katonaságnak intenzívebb bevonása, ami pl. az árvízvédekezésnél már meg is van honosítva... VIII. Organikus, fokozatos fejlődés. Kerettörvények ... szükséges, hogy egyrészt hosszabb időre szóló beruházási törvények ... biztosítsák a munkálatok stabilitását... IX. A társadalom tevékenységének bevonása és kiterjesztése ...A nagyobb folyók szabályozása az állam feladata, az ármentesítéseket és belvízrendezéseket azonban állami felügyelet és ha szükséges, segítség mellett, az érdekeltségek már saját hatáskörükben hajtják végre... X. Vízimunkálatokban jártas, speciálista magánmérnöki és vállalkozói gárda megteremtése Csak a feltétlen gyors, azonnali, vagy speciális munkákat, amelyek az egésznek mintegy 20-25%-át jelentik, kell állami kezelésben végezni. XI. A nagyobb tervek és az elért eredmények ismertetése. Propaganda XII. A nemzetközi mozzanatoknak, a külföldi haladásnak figyelemmel kísérése. Nyelvismeretek ... a vízügyi szolgálat tisztviselői a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben legyenek jártasak az idegen nyelvekben... XIII. Az összes vízügyiek egyesítése. Racionalizálás az adminisztrációban Hölgyeim és Uraim! Biztos, hogy sokkal bölcsebbek vagyunk, mint elődeink hatvan esztendővel ezelőtt. De kísérteties ez a hasonlóság, amivel a Trianon utáni vízügyi szolgálatnak kellett szembenéznie, szinte minden visszaköszön a ma vízügyesének, annak, aki a tervutasításos, centralizált rendszer után Bős-Nagymaros problémájával terhelten áll azon feladatok előtt, amelyek megoldásával egy újabb honfoglalást segíthet elő. Nem kérdéses, hogy napjainkban egy társadalmigazdasági átalakítás folyamatában élünk és az sem vitás, hogy ezen belül a magyar vízgazdálkodásnak is meg kell újulnia. Olyan átalakítást kell végrehajtanunk, amely hosszú időtávra meghatározza az ágazatban dolgozók tevékenységét, életét. Mit kell tennünk ennek érdekében? Melyek a legfontosabb feladataink? Fölsorolásszerűen: - a vízügyi törvény előkészítése, - az üzemeltetés és fejlesztés finanszírozásának biztosításához a „Vízügyi Alaptörvényének elfogadtatása, - a gazdálkodás régi, de számunkra új formáinak, mint a privatizáció és a koncesszió érvényesítése a vízügyi szervezetek korszerűsítésével egyidejűleg, - az egészséges ivóvízellátási program végrehajtása, a csatornázás és a szennyvíztisztítás elmaradottságának fölszámolása, - Bős-Nagymaros kérdésének rendezése, - az öntözés és a belvízvédekezés kérdései. Történelmi léptékűek ezek a feladatok, s túlzás nélkül állíthatom: semmivel sem kisebben ezek a mai vízügyi szakemberek részére, mint azok, amelyek Széchenyi és Vásárhelyi, Kvassay vagy Sajó Elemér idejében léteztek. Tisztelt Közgyűlés! Amikor feladatainkat sorra vesszük, mindenekelőtt a Vízügyi Törvényről kell szólni. Nem vitatom, hogy a jelenlegi, az 1964-ben készített törvény a maga idejében nagy jelentőségű volt, s ahogy munkatársaim mondják, Európa több országa is mintának tekintette. Mára azonban tény, e törvény aktualitását veszítette és sürgető feladat egy olyan új törvény elkészítése, amelyben megjelenik: - az önkormányzati felelősség és teherviselés kérdése - az állami szerepvállalás helyes arányainak megfogalmazása - s a koncessziós, privatizációs lehetőségek megfogalmazása. És ami nagyon fontos! Az új vízügyi törvénynek összhangban kell lennie az új környezetvédelmi törvénnyel, különös tekintettel a hatáskörök egyértelmű tisztázására. Nem lehet kérdéses, hogy a vizek mennyiségi és minőségi védelmével kapcsolatos szabályozási és ellenőrzési feladatok a környezetvédelem hatáskörében kell, hogy maradjanak. De az sem képezheti vita tárgyát, hogy a tényleges védelmi tevékenységet a gazdasági feladatoktól nem lehet elválasztani. így van ez amezőgazdaság területén is; a talajhasznosítás és a talajvédelem, vagy az ipari üzemek gyártási technológiája és a levegőtisztítási berendezéseinek működtetése vonatkozásában is. Hasonló elveket kell érvényesítenünk a vízgazdálkodás területén is. Le kell zárni azt a vitát - külsők bevonásával folyó vitát -, ami a munka rovására megy.