Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

6. szám - Refuznyiki

érkező 20-30 m

3/s vízhozam a vízpótlás vízhozam-szükségletének 1/6-1/4 részét szolgáltatja csupán. Ennek szétaprózott felhasználása - feltehetően - több hátránnyal, mint előnnyel járó látszat-cselekvés, ezért ez a megoldás semmiképpen nem javasolható. Ezzel szemben viszont a kormányzatnak és törvényhozásnak politikai döntést kell hozni a tekintetben, hogy a Dunacsúni Duzzasztómű üzembe helyezés előtti fejlődés folytatásának, illetve javításának vízgazdálkodási feltételeit meg akarja-e teremteni, vagy sem!? Ha a döntés — nem, akkor semmit sem kell csinálni, a természet majd hozzáigazodik a megváltozott feltételekhez (ez csak idő kérdése); ha a döntés viszont — igen, akkor a hivatkozott tanulmány szerinti nem célravezető látszatmegoldás helyett olyan megoldást kell választani, amely a 105-130 m

3/s össz-vízhozamú, szabályozható vízpótlás lehetőségét megteremti. Budapest, 1993. augusztus 18. Dr. Hankó Zoltán a Vásárhelyi Pál Társaság szervezőbizottságának elnöke Néhány megjegyzés a Dunakiliti és Dunacsún között az Öreg-Duna medrében telepíteni tervezett fenékküszöb hatásáról a parti szűrésű vízkészletre Szlovákia 1992. október 25-én üzembe helyezte a Dunán (szlovák felségterületen), az 1851 flcm táján a Dunacsúni Duzzasztóművet, annak ellenére, hogy ki(meg)építési foka csak provizórikusnak minősíthető. E döntés meghozatalakor jelentős szerepe volt a magyar kormány és országgyűlés BősNagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban 1989. májusa óta tanúsított egyre elutasítóbb magatartásának, ami az 1992. június 8-án elfogadott 1992. évi XL. törvényben csúcsosodott ki, amivel a magyar országgyűlés az 1977-ben a BNV közös megépítésére és hasznosítására kötött államközi egyezményt hatályon kívül helyezte. Ilyen előzmények után az sem érthetetlen, hogy Szlovákia - egyoldalúan - 300 m'/s-ban szabta meg azt a vízhozamot, amit a Dunacsúni Duzzasztóművön leereszt az Öreg Duna medrének vízellátására. (Ezen felül 20-30 m

3/s vízhozamot biztosít a Mosoni Dunaág vízpótlása céljára.) Ez a csekély, öreg dunai vízhozam több méterrel alacsonyabb felszíngörbe mellett folyik le, mint a szokásos kisvizek felszíngörbéje. A rendkívül alacsony dunai vízfelszín eredményeképpen kritikus helyzetbe került az Öreg Duna - jobbparti területeinek (a szigetközi hullámtér és a mentett ártér a Mosoni Dunaágig) felszíni és felszín alatti vízháztartása. A vízellátás-víztáplálás lecsökkenése mellett nehezítette a helyzetet az 1993. évi aszályos időjárás is, különös tekintettel arra, hogy a megelőző évek aszályai nyomán a talajok víztartalékai jobbára kimerültek. A szigetközi hullámtér és mentett ártér vízpótlására több tervváltozatot vizsgáltak meg, amelyek közül egy csoport alacsony koronamagasságú fenékküszöböt irányoz elő az Öreg Duna medrében valahol Dunakiliti és Dunacsún között. A fenékküszöb telepítésének célja, hogy a 300 m

3/s vízhozamot olyan mértékben felduzzassza, hogy mind a hullámtéren lévő mellékág-rendszerek, mind a mentett ártéren lévő vízpótló csatorna-rendszerek gravitációsan legyenek elláthatók a szükséges vízhozammal. A fenékküszöb-változatok közül a legalsó tervezett helye az 1842,95 fkm, 123-124 mBf koronaszínttel (Dunakiliti körzetében), míg a legfelső telepítési helye 1849,5 fkm, 124125 mBf koronaszínttel (közel az országhatárhoz). Nem vitatható, hogy bármilyen fenékküszöb épül is, annak hatása van a vízállásra (a vízhozamtól függetlenül duzzaszt ugyanis és a duzzasztott víztérben a sebesség csökken a duzzasztás nélküli állapothoz képest), s viszonylagos hatása annál nagyobb, minél kisebb a vízhozam. A fenékküszöb, duzzasztásával vastagabb vízpárnát biztosít a Dunacsúni Duzzasztómű alvízeként, ami különösen árvízkor jelentős, mert az alvízi erózió veszélyét csökkenti (bár vitathatatlanul, visszaduzzasztásával a ritkán előforduló árvíz levezetését nehezíti). A fenékküszöb létesítése hatással lehet mind a parti szűrés vízhozamára, mind a minőségére. A duzzasztás miatti magasabb vízállás növeli a beszivárgás sebességét, így vízhozamnövelő hatású. Minthogy a relatív vízállás-növekedés (a relatív duzzasztás) a nagy tartósságú, 300 m'/s vízhozam esetén a legnagyobb, így a fenékküszöb által előidézett növekedés a partiszűrés vízhozamában viszonylag ez esetben a legnagyobb. Ez a vízhozamnövelő hatás attól függően csökken, minél közelebb kerül a fenékküszöb a Dunacsúni Duzzasztóműhöz, tehát értéke akkor a legnagyobb, ha a fenékküszöb telepítési helye az 1842,95 fkm. Számszerűsítve a hatást, megállapíthatjuk, hogy a fenékküszöb a 300 m

3/s vízhozamhoz tartozó vízállást (121 mBf az 1850 fkm-nél és 119,5 mBf az 1842,95 fkm-nél) 2,5 - 3,0 m-rel emeli, amivel az Oreg Duna vízszintje ezen a szakaszon eléri az 1980-89. évek átlagos talajvízszintjét a Szigetközben. Ha eltekinthetünk attól, hogy a Dunacsúni Tározó magasabb tározási szintje miatti fokozottabb beszivárgás hatása erre a területre is kiterjed, akkor az átlagos értékek alapján megállapítható, hogy nem a talajvíz táplálja az Öreg Dunát, hanem fordítva. A fenékküszöb duzzasztásával a vízminőséget is befolyásolja. A lelassult vízmozgású térben - megfelelő meteorológiai feltételek fennforgása esetén - elősegítheti mind a mikro-, mind a mező- vagy a makrovegetáció elburjánzását. A V1TUKI vizsgálatai szerint a Chl-a (klorofil-a: jellemző bioindikátor) koncentrációja az 1985-ös év kisvizes időszakaiban (április-október között) 70-130 (mg/m

3) csúcs-határok között változott, míg nagyobb vízhozamoknál 5-50 (mg/m

3) határok között ingadozott. Éves átlagban - vizsgálataik szerint - a 300 m /s vízhozam fentiek szerinti duzzasztása ai Chl-a koncentráció kb. 15-20 %-os növekedését okozza. Mivel a Dunacsún-Bősi üzemvízcsatornás alrendszer jelen pro-, vizórikus kiépítettségi állapotában max. 2800 m

3/s vízhoza-. mot képes levezetni a Vízerőmű 4 turbináján, ezért 3100| m /s (pozsonyi) vízhozam felett meg kell növelni az Öreg. Dunába eresztendő vízhozamot. A 3100 m

3/s vízhozamnál' nagyobb vízhozam (90 év átlagában) évente kb. 6 hétig fordul elő (többnyire 2-4 alkalomra elosztva). Ez az állapot átöblíti (esetleg évente többbször is) a fenékküszöb fölötti duzzasztott vízterret, s ezzel a vegetáció túlburjánzását gátolja. A fenékküszöb duzzasztásával lecsökkenti a duzzasztott víztér sebességét a duzzasztás nélküli állapothoz képest. A lecsökkent sebesség mellett a lebegőanyagok kiülepedése fokozódik. A nagytartósságú, 300 m /s vízhozam mellett a Dunacsuni Tározóból viszonylag tiszta (lebegőanyagban szegény) víz érkezik az Öreg Dunába (a fenékküszöb által felduzzasztott víztérbe), így ezen a szakaszon főleg az elpusztult mikro vegetáció okozta szerves anyag kiülepedésével kell számolni. Ez azonban közel azonos sűrűségű anyag, mint a víz, ezért kiülepedése lassú, s könnyen felkeveredik, amikor a nagyobb vízhozamok átöblítő hatása érvényesül. Összefoglalva: a fenékküszöb duzzasztásával a parti szűrésű vízhozamot növelheti, de kedvezőtlen körülmények halmozódása esetén a vízhozam minőségét ronthatja. A hatások számszerűsíthetősége és a folyamatok időbeli alakulásának nyomon követhetősége érdekében a megfigyelő és mérő rendszernek e folyamatra való kiterjesztése indokolt, még akkor is, ha ez a vízpótlási változat ideiglenes. Budapest, 1993. augusztus 18. Dr. Hankó Zoltán a Vásárhelyi Pál Társaság szervezőbizottságának elnöke