Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

6. szám - Hírek - A „Vásárhelyi Pál Díj” 1993. évi átadása - Nekrológ

384 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993 . 73. ÉVF ., 1 . SZÁM HÍREK A „Vásárhelyi Pál Díj" 1993. évi átadása A 14/1992./IV.4.) KHVM rendelettel megalapított „Vásár­helyi Pál Díj" második adományozására 1993. augusztus 19­én került sor. Kimagasló színvonalú tevékenységük elismeré­seként a következők vehették át a díjat: Dr. Fóris Gyula, az egykori OVH ny. öá. osztályveze­tó'-helyettese, Juhász Gábor, a Taktaközi Vízgazdálkodási Társulat (Szerencs) igazgatója, Dr. Orlóci István, c. főiskolai tanár, c. műegyetemi do­cens, a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság tudományos főtanácsosa, Zorkóczy Zoltán, a KHVM Vízkáréi hán'tási Főosztály vezetője. Ugyanezen alkalomból miniszteri szakmai elismerésben részesültek: Árva András gátbiztos (Hódmezővásárhely), Haj­dú Dezső szakaszmérnök (Csongrád), Jeczkó János műszaki ig.h. (Nyíregyháza), dr. Kaliczka László szakaszmérnök (Veszprém), Lukács Lajos gazd.ig.h. (Pécs), Szalóki József főtanácsos (Budapest, OVH) poszthumusz, Varga Ferenc osztálvezető (Gyula). A Vásárhelyi Pál Díjakat, ugyanakkor a Baross Gábor Díjakat is a minisztérium által képviselt további szakterületi díjazottak részére, valamint az elismeréseket Schamschula György, közlekedési-, hírközlési és vízügyi miniszter adta át. Üdvözlő beszédet tartott dr. H^jós Béla, a KHVM helyettes államtitkára, többek közt a következő szavakkal: Nemzeti ünnepünk az államalapító, Szent István nevéhez kötődik, annak a magyar államférfinak a nevéhez, aki törté­nelmünk során először ismerte fel a továbbélés feltételeként és e földrajzi régió meghatározó adottságaként az Európához történő csatlakozás és integrálódás társadalmi-gazdasági és politikai szükségszerűségét. Géza és Sarolt fia, Vajk, a 970-es években született. A keresztségben az István nevet kapta. Amikor 15 éves lett, apja utódjává jelölte, majd 996-ban feleségül kérte számára II. Henrik bajor herceg leányát, Gizellát. 997-ben István el­foglalta apja fejedelmi székét, s egyeduralmának biztosítására, keresztény trónjának elismertetésére a római pápától, II. Szil­vesztertől kért és kapott koronát. Istvánt 1001. január l-jén Esztergomban koronázták ki­rállyá. A véres, centralizáló küzdelmekben az ifjú fejedelem­nek le kellett számolnia az ázsiai hagyományt kővető, visszahúzó erőkkel is. Ezek a harcok teremtették meg az előfeltételeit az egysé­ges állami és egyházszervezet kialakításának 1030-ra az elő­dei által megkezdett, félbarbár belső rendezést magasabb szinten fejezte be az egész Kárpát-medencére kiterjedő ma­gyar állam formájában. Az esztergomi érsekség és a tíz püs­pökség megszervezésével kiépítette a nyugat-európai típusú keresztény egyházat. Az új rendet két törvénykönyvében szentesítette. 1018-ban a Jeruzsálembe vezető zarándokút megnyitása a keresztény Európa elismerését kiváltó diplomá­ciai, gazdasági és kulturális lépés volt. 1038 augusztusában, halálakor erős államot hagyott hátra, mely a latin rítusú ke­resztény Európa szerves részévé vált. Kettősségében teljes az ember: a vallásos, térítő uralkodó és az államalkotó király - s kettősségében teljes az életmű: a magyar államiság és kereszténység. Az európai kulturvilág és a magyar nép már életében szentként tisztelte, 1083-ban szentté avatták. Első nagy királyunk törekvései mit sem vesztettek aktu­alitásukból napjainkig és a rendszerváltást követően már szin­te közhelyig silányítottuk e célkitűzés praktikus megfogalma­zását, annyit hallottuk és hangoztattuk: „Felzárkózni Európá­hoz". E célkitűzés azonban nem valósulhat meg infrastruktúra nélkül! Szerencsére már túlvagyunk azon a politikán, amely ma­gukra hagyta a kisebb településeket, mondván, a nagy ipar­városok majd helyet és kenyeret adnak mindenkinek. Ma már tudjuk, hogy ez az ország nem elég nagy ahhoz, hogy ne lakjuk be az egészet. Ám ehhez az utak, vasutak, telefonvo­nalak eltéphetetlen szálaival kell összefűzni a településeket, lakosságnak az emberi élet legalapvetőbb feltételeiként iható vizet, csatornázást és közműszolgáltatásokat kell biztosí­tanunk. Mindezt leginkább talán az úgynevezett "zsáktelepülések" lakói, a nitrátos vízmű, közmű és telekkommunikáció nélküli települések lakói tudják igazolni. Az infrastrukturális feltéte­lek hiányában az emberek elvándorolnak a településről. Ha nincs jó közlekedés, a közösség magára marad, ter­mékei lassan és ezért drágán jutnak a piacra, s rá is csak nehezen talál a tőke, az új munkahely, a fejlődés és az em­beri kapcsolatokat jelentő információ. Az ily módon magára hagyott település, mint a vérellátást veszített emberi szövet, elhal, bomlani kezd. Az általunk kép­viselt infrastruktúra fejlesztés tehát életet ad, sőt ennél jóval többet. Lehetőséget egy boldogabb jövőre! A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó vállalatok dolgozói, áldozatos munkájukkal ezt a bol­dogabb és emberibb jövőt alapozzák meg ma Magyarorszá­gon. Munkájuk nélkül elképzelhetetlen az Európához történő felzárkózás Szent István-i, magasztos eszméjének megvalósu­lása. Nagy királyunk szellemi hagyatékának leghívebb meg­valósítói éppen Önök itt, valamennyien. Visszatekintve az elvégzett munkára, azt hiszem méltán büszkék lehetünk. Soha nem tett még e tárca, és a tárca tagvállalatai által képviselt infrastrukturális területek: a köz­lekedés, a hírközlés és a vízügy ilyen mértékű fejlődésről tanúbizonyságot, mint éppen most. Eredmények sora, mint megannyi jelzőkaró az Európához vezető hosszú úton, mu­tatja erőfeszítéseinket és elért eredményeinket. Végre megmozdult az oly sokat vegetáló M 0-s autópálya építésének ügye, létrejött a koncessziós szerződés az M 1 és az M 15 autópályák megépítésére, nem is olyan soká több híd köti majd össze a Dunántúlt az Alfölddel, a nemzetközi tranzit kamionforgalmat sikerült a vasútra terelnünk, a MÁV végre jelentőségéhez méltó fejlesztési lehetőséget kapott, a közismerten rossz magyar telefónia terén végre érdemi fej­lesztés történik a közeljövőben, hadd, ne soroljam tovább, hiszen Önök, valamennyiben ismerik e tényeket és erőfeszí­téseket. Az Önök nagyszerű munkája, elért eredményeik közelebb viszik hazánkat Európához és megalapozzák a magyar nem­zetgazdaság megerősödésének oly nehéz folyamatát. Az e téren legtöbbet tevők hagyományainkhoz híven el­ismerést érdemelnek. Ezért augusztus 20-a alkalmából Önök

Next

/
Thumbnails
Contents