Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

6. szám - Somló Lajos: A Zala folyó hossz-szelvényében végzett kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok 1981–1990 között

344 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM 8. ábra. A 20 és 37 °C-on tenyésző baktériumok számának változása a hossz-szelvény mentén Cf - cohform fCf• ffkai cohfurm f Cf 9. ábra. A coliformszám változása a hossz-szelvény mentén I 1 3 * i 6 7 S 3 10 ff 17 0 ** ő « n te 19 10 íl 11 IS "'• ''' i 6. ábra. A vezetőképesség változása a hossz-szelvény mentén I 2 3 i 6 67 09 10 HnOHIS IS H 16 19 20 21 72 21 "<t hf.'lj 7. ábra. A pH változása a hossz-szelvény mentén 4. ábra. Az oldott foszfáttartalom változása a hossz-szelvény mentén 5. ábra. A klorocidkoncentráció változása a hossz-szelvény mentén kolat felé haladva a koncentráció csaknem az eredeti szintre csökken. A szennyeződések elbomlásának folyamatára azonban az ammóniumtartalom csökkenését csak kevésbé tekinthetjük jellemzőnek, mivel a folyamat ebben az esetben nem feltétlenül mikrobiológiai, hanem sokkal inkább fizikai-kémiai jellegű. A tározórendszerben tapasztalt koncentrációnövekedés idővel nagy valószínűséggel meg fog szűnni. A folyóvízben lévő foszfátvegyületek mennyiségének csökkenése az öntisztulási folyamat során két úton megy végbe: a főként lebegőanyagként jelenlévő oldhatatlan foszfátok leülepednek, az oldott vegyületek koncentrációja biológiai folyamatok során mérséklődik. Mivel vizsgálatainknál az utóbbi szempontot tartottuk lényegesebbnek, az összes oldott foszfáttartalmat határoztuk meg, amelynek alakulása a 4. ábrán látható. A zalaegerszegi tisztított szennyvíz beömlése alatti csúcs ennél a paraméternél is egyértelmű, és amikor a foszfátkoncentráció a maximum után gyakorlatilag ismét stabilizálódik (Zalakoppány és a Kis-Balaton tározó között), értéke a Zalagerszeg előttinek mintegy négyszerese. A meghatározó növényi tápanyagnak minősülő oldott foszfát szempontjából a tározó máris éreztette hatását. Átadása óta a mérések 35-45%-os foszfáttartalom-csökkenést igazoltak. A klorid biológiai inaktivitása révén részint a bevitt teljes szennymennyiség indikátora, részint olyan komponens, amely nem illeszthető bele az öntisztulási folyamatba. A kloridkoncentráció változását az 5. ábrán