Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

5. szám - Szigyártó Zoltán: A Duna menti árvédekezés hidrológiája

SZIGYÁRTÓ Z

.: A Duna men

ti árvédekezés hidrológiája 311 DUNA NAGYMAROS D(t

) -6,66 Cosj£ (61-t)* 10,16 Cosffifafrt) 50l H 21 10 20 Jan. Febr. i—r~ 212 21 Harc. 11121 IpF t—r~ Í HÜ i i i 51525 Jum. t—i—r 515 25 Tulf. I I I 4 14 24 11323 Aug. i—i—I-T , , , , [nap] Szept\ OKt. Nov Dec

. [hónap] -i—r313 23 T—r21222 1—r \2 12 22 50 100 150 200 250 300 300 [nap] 3. ábra. A napi vízállások szórása I io Í 4 a Jan Fibr. Márt Ápr- Máj. júni Júti. Aug Siept Okt Nov Oec 4. ábra. Az évi legnagyobb vízállások jelentkezésének relatív gyakorisága 3. Az árvízvédelem hidrológiai alapjainak fejlesztése Ez a Dunán levonuló rendkívüli árvíz - annak ellenére, hogy példamutató szervezettséggel a töltésszakadást a Duna mentén hazánkban sikerült elkerülni - rámutatott arra, hogy az árvédelmi művek által nyújtott biztonságot újra kell értékelni, s széles körű kutató-fejlesztő' munkát kell indítani az árvízvédelmi művek hidrológiai alapjainak a továbbfejlesztésére is. Ennek keretében készült el az az összes töltésezett folyónkra kiterjedő feltáró munka, mely - többek között - szabatos matematikai statisztikai alapokra helyezte a különböző (általában 1%-os) valószínűségű mértékadó szintek meghatározását. Mindezek az értékek magától értetődő módon a Duna mindazon vízmérceállomására meg lettek határozva, amelyeknél kellő hosszúságú vízállás-idősor állt rendelkezésre. Ettől függetlenül azonban az az elhatározás született, hogy míg az Ipoly-torkolat feletti szakaszon a mértékadó szintek meghatározása ezeken a számításokon nyugszik, az az alatti szakaszon az addig észlelt legnagyobb jégmentes vízállások lesznek azok az értékek, melyekre támaszkodva a töltések szükséges magasságát meghatározzák. Az így megindult munka 1970-ben fejeződött be, s akkor úgy tűnt, hogy a mértékadó szintek ellenőrzésének a szükségessége a századforduló előtt nemigen merül fel. Az élet azonban e várakozásra rácáfolt. 1970 után - elsősorban az Erdélyi Középhegységben, illetve az Erdélyi Medence peremvidékein eredő folyóknál - sorozatosan jelentkeztek az addigi legnagyobb vízállásoknál is magasabb maximumokat előidéző árhullámok. Ezért a Főhatóság 1980-tól kezdve újabb vizsgálat sorozatot indított azzal a céllal, hogy feltárják a határokon kívüli vízgyűjtőkön az utóbbi időkben bekövetkezett változásokat, s olyan matematikai statisztikai mód-