Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
5. szám - Scheuer Gyula–Szöőr Gyula–Sümegi Pál–Balázs Éva–Hertelendi Ede–Schweitzer Ferenc: A magyarországi quarter és neogén édesvízi mészkövek termoanalitikai és izotópgeokémiei elemzése fácies és rétegtani értékeléssel
SCHEUER GY. el. al..: A magyarországi quarter és neogén édesvízi mészkövek 305 d""Ciy~l(PDB) ! r(iou c m) hot ,oH- . « - 22 20 H £ X, 1} -10 í 6 4 1 / !tí* ' -1 I.Jí '-•'yfi '-/"ff/V..*".'*" 10. ábra. A hazai karsztforrásoknál és hévízkutak béléscsöveiben kivált karbonátok szén- és oxigénizotóp eloszlása (mintaszámot lásd 1. táblázatban, továbbá: T=Tura, H-I, III, V=Hajdúszoboszló termálkutak) 11. ábra. A Budai hegység: Vár-, Rózsadomb-, Szabadságés Széchenyi-hegy édesvízi mészköveinek termális származása. (Mintaszámokat lásd 1. táblázatban.) . -vn •15 •11 •10 ••5 ou •1 -10 -5 • -1 Oit r • -3 03! o:s 013 Oi? .-10 • i y>0[%] iPDB) mazó diagenetikus cementáló anyaggal, és a nehéz szénnel egyensúlyban lévó' bakteriális metánnal hozható kapcsolatba (Hudson, J. D., 1977. p. 638) a maar-közeli összlet mintáinak (10., 11., 12.) jellegzetes pozitív irányú Ö13 C változása. A képződmények lokálisan létrejött hiperszalin környezetben rakódtak le, amit a teroanalízis során leírt dolomitosodás is igazol. Bizonyítja ezt a genetikai képet, hogy a 13. minta is ebből a térségből származik, de a bazaltműködést megelőző időben rakódott le (alsó pannóniai). A bazalt vulkánosság gejzírműködéséhez kapcsolódó, valamint a teletermális kovaimpregnációval átitatott mészkövek jellegzetesen elkülönülnek az általában bővületes, normál sótartalmú vizekből kivált képződményektől. A 13. ábrán közöljük a Budai-hegységtől keletre elterülő síkság fluviolakusztrikus üledékeinek izotópgeokémiai elemzését. A termoanalitikai elemzés során megkülönböztetett és három fáciestípusba sorolt képződmények projekciópontjai jól elkülönülnek egymástól. Hudson, J. D. (1977) és Menze. U. et al (1974) eredményeit figyelembe véve a következőket állapítjuk meg. A montmorillonit és halloysit-kaolinitet tartalmazó dolomitos mésziszapok az alsó pleisztocéntől kiemelkedő középhegységi részről öblítődtek le, rövid folyóvízi szállítás után ártéri, ártérperemi hiperszalin medencékben ülepedtek le és koradiagenetikusan dolomitosodtak. A ö 1 3 C és ő 1 80 értékek megegyeznek a normál édesvízi mészkövek tartományával (Hudson, J. D., 12. ábra. A balatonfelvidéki felső-pannóniai édesvízi mészkövek szén és oxigénizotóp eloszlásai. A finális magmatizmus hatásai: 10, 11, 12, miníák=maar-képződmények, 16=gejzírműködés, 26=teletermális kovaimpregnáció, 13, 19, 25, 32=normális sótartalmú és hőmérsékletű limnikus medencék üledékei. (Mintaszámokat lásd 1. táblázatban.) (BQdli°%IO»P—• 13. ábra. Az alsó pleisztocén hegységperemi fluvio-lakusztrikus síkság A, B, C fáciestípusába (lásd 6. és 7. ábrák) sorolt üledékek szén- és oxigénizotóp eloszlása. Vonalkázott terület izotópeloszlása Hudson J. D. (1977) szerint: Altalajban lévő kalcit, C=átlagos édesvízi mészkő, M=átlagos mezozoós mészkő va r — Roisadontb Svát- .Sréthenyt-hegy /t/rivtntm (lh'U i pannon (PI.Hi) i"c[-t,l(PD s"ofy.](ruB)
