Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

5. szám - Scheuer Gyula–Szöőr Gyula–Sümegi Pál–Balázs Éva–Hertelendi Ede–Schweitzer Ferenc: A magyarországi quarter és neogén édesvízi mészkövek termoanalitikai és izotópgeokémiei elemzése fácies és rétegtani értékeléssel

SCHEUER GY. el. al..: A magyarországi quarter és neogén édesvízi mészkövek 303 DTA ATo DTG dm/dt TG Am * Am 0.32 % Z 0 2B % c -O t_ OJ Q< — H

20

+ Í10 ") -C0

2

+<

10<

) 10001°C1 5. ábra. Felső-pannóniai (pliocén) maarok környezetében kivált édesvízi mészkövek típuspéldája. Az 1. táblázat, 11-jelü minta termoanalitikai elemzése, d=dolomit, m=montmorillonit, org=szerves anyag 6. ábra. Az alsó pleisztocén hegységperemi síkság fluviolakusztrikus üledékeinek termoanalitikai elemzése. A—jelű fácies (Mogyoród, 37. minta) = karbonátos, talajosodott vörös agyag, B jelű fácies (Mogyoród, 29. minta) sötétszürke jüttás agyag, C jelű fácies (Mogyoród, 26. minta) fehér dolomitos mésziszap c=kalcit, d=dolomit, gm=gél és kristályos magnezit, gc=gélkarbonát (magnezitokalcit), k=kaolinit, m=montmorillonit, org=szerves anyag Q=klvarc esetben, de jelentős szórással több projekciópont csoportfedésbe kerül. Ezek után került sor a számos genetikai paraméter közül a kiválási hőmérséklet elemzésére. A 10. ábra a jelenleg is működő, különböző hőmérsékletű forrásoknál kivált, vagy fúrásbéléscsövek falra lerakódott karbonátok mérési eredményeit hasonlítja össze. Annak ellenére, hogy ezek a források területileg is igen távol esnek egymástól és mind nagyszerkezeti, mind a vízadórétegek szempontjából, továbbá vízkémiai tulajdonságaikban is különböznek, szabályszerű trenddel változnak, - hideg, langyos, meleg és forró vizű - csoportokra különülnek. Ennek alapján vizsgáltuk meg a Budai-hegység te-