Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
5. szám - Scheuer Gyula–Szöőr Gyula–Sümegi Pál–Balázs Éva–Hertelendi Ede–Schweitzer Ferenc: A magyarországi quarter és neogén édesvízi mészkövek termoanalitikai és izotópgeokémiei elemzése fácies és rétegtani értékeléssel
SCHEUER GY. el. al..: A magyarországi qua rt er és neogén édesvízi mészkövek 301 DTA AT 0 DTG dm/dt TG Am 1. ábra. Forró karsztos hévízkútnál kicsapódott recens karbonátkiváltások típuspéldája. Az 1. táblázat, 34- jelű minta termoanalitikai elemzése, c=kalcit, (org)=szerves anyag nyomokban 0.83 % » Am 0.86 % 1.00 % 1000 [°C] TT 200 400 — H20 +(10") -- C0 2* (TO1 0) 1000 [°C] 35.80% 2. ábra. Hideg/langyos forrásoknál kivált recens/holocén karbonátkiváltások típuspéldája. Az 1. táblázat, 6-jelű minta termoanalitikai elemzése, c=kalcit, i= illit, m=montmorillonit, org=szerves anyag l* 3.67 % 1000 [°C] 1000 [°C] DTG dm/dt TG Am % % % rorétegzett mészeres, sötétvörös agyagrétegek ásványi összetételét tipizálja. A agyagásvány alkotók kaolinithalloysit és montmorillonit, a karbonát kalcit és a jelenleg is folyamatban lévó' oldási-kicsapódási folyamatok eredményeként jelentkező gélkarbonátok. A képződmény kevés, de kimutatható mennyiségű szerves anyagot tartalmaz. A B-jelű termoanalitikai görbék a sötétszürke plasztikus agyagrétegek (ún. terra negrák) ásványi összetételét szemléltetik. Az agyagásvány kaolinit-halloysit és montmorrilonit. A karbonátalkotó gél és kristályos (Ca + +-tartalmú) magnezit. A minta szervesanyag-tartalma jelentős. A C-jelű felvétel a szelvényekben előforduló világos színárnyalatú, általában fehér mésziszap rétegeket szemlélteti. Az agyagásványok ez esetben is hallysitkaolinit, montmorillonit szerkezetűek, a karbonátban kristályos állapotú dolomit mutatható ki a kalcit mel-i lett A mintákban a szerves anyag nem / nyomokban található. A három jellegzetes fáciestípus genetikai értékelését a sorrakerülő izotópgeokémiai elemzések eredményeinek ismertetése után foglaljuk össze. Elöljáróban annyit jegyzünk meg, hogy a meszes, vagy mészszegény, esetenként talaj osodott vörös agyagrétegek (A), a sötétszürke nagy szervesanyag-tartalmú jüttjás agyagok (B)
