Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

5. szám - Ujfaludi László–Maginecz János: A Szigetköz felszín alatti vizei – Hidraulikai és vízminőségi helyzetelemzés, 1987–1989

279 A Szigetköz felszín alatti vizei - Hidraulikai és vízminőségi helyzetelemzés, 1987-1989 Új falud i László Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, 3300 Eger, Leányka u. 4. Maginecz János Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont 1095 Budapest, Kvassay Jenőu. 1. Kivonat: A Szigetköz talajvize Magyarország egyik legnagyobb összefüggő felszín alatti édesvíz kincse. E nagy jelentősegu víztömegnek a megismerése a jelen és a jövő szempontjából egyaránt fontos. A szerzők összefoglalják az ebben a tárgykörben végzett kutatásaikat. A talajvízáramlás feltárásában mind fizikai, mind matematikai modelleket alkalmaztak. A felszín alatti vízmozgások globális jellemzőiről (a vizek eredete, az áramlási zóna kiterjedése aj egyes vízfajták keveredése) közvetlen információt adnak az úgynevezett környezeti izotópok (trícium, 0 deutérium). Ilyen vizsgálatok folytak a Szigetközben 1969-70-ben. A szennyezőanyagok transzportjának vizsgá­lata két lényeges, gyakorlati következményekkel járó tényre hívta fel a figyelmet: (1) a pillanatnyi talajvizmino­séget domináns módon a helyi szennyezések határozzák meg, melyek hatása általában csak a felszínkozeli rétegekre terjed ki; (2) a talajvízminőség javítását célzó intézkedések hatása csak hosszú idő elteltével kezd érvényesülni. A talajvízminőség értékelését a VIZITERV monitoring hálózatának sekélyfúrású és többszintes mélyfúrású észlelőkútjainak 3 éves észlelési adatsora alapján végezték. A sekélykutak vízminőségi paraméterei a felszíni szennyezések változatos kémiai összetételét tükrözik. A mélyfúrású kútcsoportok alsó rétegeiben a kémiai jelleg helyenkénti anomáliája ioncserével, vagy a pannon rétegvizek feláramlásával magyarázható. A vizsgált adatsorok alapján a nitrát mélységi eloszlása igen változatos; mélységi határ nem volt kimutatható. Kulcsszavak: talajvíz, izotóp, hidraulika, vízminőség 1. A víztartó rétegek anyagi tulajdonságai A Kisalföld-medencét kitöltő laza, üledékes kőzet füg­gőleges irányban három, egymástól jól elhatárolható emeletre tagolódik, ezek: a fedőréteg, a pleisztocén ré­tegsor és a legalul elhelyezkedő pannon rétegek A három képződmény tulajdonságai, a bennük lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok igen különbö­zőek, de egymástól nem függetlenek. Az ún. „talajvíz­járás" és „talajvízminőség" kialakulása és változásai szempontjából általában a felszíni vizeknek a fedőré­teggel és pleisztocén rétegsorral való kapcsolatát szo­kásos figyelembe venni. Újabban azonban arra is rá­mutattak (Erdélyi, 1983), hogy a hatások a pannon ré­tegben elhelyezkedő rétegvizekbe is átterjedhetnek, ezért egy komplex rendszervizsgálat során ezeket is figyelembe kell venni. 1.1. A fedőréteg Korábban a Szigetköz területére készült egy fedőréteg­vastagság-térkép. A fedőréteg telített állapotú szivárgási tényezőjének meghatározására a VIZITERV {Papp, 1981) és a VITUKI (Ujfaludi, 1986) is végzett beszi­várogtatási kísérleteket a Szigetközben. Az 1981. évi kísérlet során az 1842 fkm közelében egy 7,63 ha nagyságú területet töltésekkel vettek körül, majd vízzel feltöltötték. Ebből a mesterséges „meden­céből" történő elszivárgás észlelései alapján (termé­szetesen figyelembe véve a párolgási és egyéb veszte­ségeket) számították a fedőréteg szivárgási tényezőjét. Az átlagos szivárgási tényező a mérési eredmények alapján K^,, = 0,173 m/nap értéknek adódott (Papp, 1981). Az 1986. évi vizsgálatok során a jelenlegi hul­lámtéren pontszerű beszivárogtatási kísérleteket végez­tek a Dunakiliti és Ásványráró közötti szakaszon, összesen 10 pontban. A fedőréteg szivárgási tényezője K = 0,080 ... 0,372 m/nap tartományban váltakozott (átlagérték: 0,293 m/nap), az értékek alakulásában hely szerinti trend nem volt kimutatható (Ujfaludi, 1986). A telítetlen zóna vízháztartásával kapcsolatban szin­tén a VITUKI végzett vizsgálatokat (Major, 1985). A mezőgazdasági művelés alatt álló réteg vízháztartásá­ról, illetve a különböző vízháztartási típusokról két át­fogó tanulmány is készült (Várallyay, 1983; Galambos­Góczán, 1984). 1.2. A pleisztocén vízvezető összlet Az egész területen viszonylag jól feltárt. A Szigetköz területére korábbi geológiai feltáró fúrások, illetve ge­ofizikai mérések eredményei alapján készült egy réteg­vastagsági és egy transzmisszibilitási térkép (Székely, 1977). Ezek felhasználásával megszerkesztettük a szi-

Next

/
Thumbnails
Contents