Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

5. szám - Papp Gábor: Törttengelyű energiatörő medencerendszer kismintavizsgálata

PAPP G.: Törttengelyű energiatörd medencerendszer 271 Fel ül né z ef 8. ábra. Sebesség-jellemzők az egyenestengelyű medencerendszer felvízi medencéjében 4.3. Csatlakozó meder Csatlakozó medernek a műtárgy alvízi bukó (küszöb) alatti szakaszát nevezzük (1. ábra). Az l-l és 6-6 szelvényében részletes vízszintes és sebességmérést végeztünk, szelvényenként 5 függélyben és függélyenként 7 pontban. Ennek az l-l szelvénybeli Q=810 m

3/s vízhozamhoz tartozó feldolgozását a 12. és 13. ábra mutatja. Megállapítható, hogy a szelvények középsebességében, szórásában és a Froude számában jelentéktelen, míg az a, a' diszperziós tényezőit között az eltérések már nagyobbak a két törésszögű medence utáni csatlakozó meder azonos szelvényében. Az eltérés oka az egyenestengelyű medencerendszerben bekövetkezett kígyózó mozgás, amit az 5. fejezetben még részletezünk. 4.4. A medencerendszer energiavesztesége A medencerendszer energiaveszteségének számítása során O-val jelöltük az alagútnak a felvízi medence homlokfala előtti, de ahhoz végtelen közeli szelvényét, és 1-gyel a csatlakozó mederben az 5. és 6. ábrán is 1-1-gyel jelölt kilépési szelvényt. A 0-szelvényben az alagút tengelyének a magassága a felvízi medence síkja felett Z

0=4,7 m + | = 8,2 m (1. ábra), ami a kísérletek során állandó volt, és V

0 = 21,05 m/s, a Q = 810 mVs-hoz tartozó szelvénybeli középsebesség. A Z, m és V m/s az 1 kilépési szelvényben Q = 810 m

3/s-nál mért középmélység, ill. a mérések alapján számított középsebesség, amelyek: