Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

4. szám - Szerencsi László: Különleges vízminőségi problémák a Takácsi Községi Vízműnél

248 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM 1. táblázat Arzén eltávolítás hatásfoka az üzemelő technológiáknál Tiisztítandó víz Oxidáló Maradék Az eltávolíFc As Fe'As szer As tási hatásmg'dm"' arány fok % 0.64 0.045 14 légox. 0.035 22 0,38 0.077 4,9 Cl2 0,057 26 0,55 0.091 6 Cl

2 0,059 35,2 0,71 0.053 12 CI2 0,031 47,5 0." 0.112 6.25 ózon 0,053 53 0.6". 0.45 14 CIO2 (1,45 mg/dm ; 0,024 47,8 0.64 0.45 14 CIO2 (09-1 mg/dm j 0,029 34 1.1 0.07 15.7 Cl; O.OOS 74.3 1,21 0.077 15.7 CI2 0,017 77,9 •2.5 0.125 20.2 CI2 0,024 80.8 •1.80 0.098 18.4 Ch 0.018 81.6 "1,82 0.112 16.2 CI2 0.02 82.1 *1,6 0.077 20,8 Cb 0.013 83.1 *2.6 0.137 19 CI2 0.020 85,4 •Megjegvzés: a megadott adatok 1992. évi átlagértékek 2. táblázat Arzénes vasiszap összetétele Szárazhomok Fe As anvagt. Tr mg'g sz.a. Csikén. 06.19. 50.S6 44.49 44.95 2,65 10.07. 33.85 26.4 76.5 4,03 Kelebia 06.19. 29.1 20.43 109.6 6.26 07.20. 19.S 7.01 222.4 12.26 Katvmar 10.05. 24.54 9.79 175.3 7.45 letkezését. v alamint a szerves anyag bomlására rendelkezésű álló relatíve kevés idő indokolja az oldott gázban a . Iiérje típusú bomlástermékek jelenlétét is. Em utal az a tény is, hogy a vizsgált vízadó szint gázos vonulata jól korrelálható a hajdani medenceperemmel. sőt a vizsgált szint legnagyobb metántartalmú kútjai (pl. Takácsi K-30 kat.sz. 92.08.31-én összes metán 10,77 Nl/nr

5, Pápa K-46 kat.sz. 90.05.30-án összes metán 18,70 Nl/nr) mind a beltengerbe benyúló szárazulat közvetlen ÉNY-i előterében találhatók. Ennél távolabbi kutakban kisebb metánértékek jelentkeztek. A szaghatás okozta problémák is elsősorban a medenceperemi részek közelében jellemzők. 4. A vízbeszerzés célszerű megoldása A vízminőségi (szaghatás) probléma megoldása érdekében - mivel a vízkezelési technológia kidolgozása várhatóan hosszabb időt vett volna igénybe, és egy tartalék kút létesítése amúgy is elő volt irányozva - a 2. sz. kút mielőbbi megfúrása került előtérbe. 4.1. A vízkutatás tapasztalatai A 2. sz. kutat a 100 111 feletti, gázmentesnek várható 3. táblázat Cementfajták Fe-As tartalma Cement megnevezés

e Fe mgj

g As \lfjg PC 27 9,8 KSP 31 41 S-54 35 14,3 Kavics 1 0,5 vízadó szint feltárására irányoztuk elő. A kút létesítését megelőzően a rétegadottságok vizsgálata érdekében vízkutatást hajtottunk végre, melynek tapasztalatai alapján a 75,0-78,3 m között feltárt aprószemcsés kavics és a 86,6-98,6 m közötti kavicsos homok rétegek kerülnek beszűrőzésre. (A 75 111 felett feltárt kavicsos rétegekben sajnos olyan magas a kőzetliszt aránya amely a szemeloszlási görbe szerint a 20-30%-ot is eléri -, hogy a már jelzett rétegek beszűrőzése mutatkozott kedvezőbbnek.) A kutatófúrást a kivitelező Geoprospect Kft. megrendelésünk alapján 50 m-től a 102,9 m-es talpig végig maggal fúrta. A vízkutatás során végzett vizsgálatok a vastartalmat leszámítva kedvező vízminőséget és nulla metántartalmat mutattak az 50-75, illetve 75-100 m közötti szakasz külön-külön végrehajtott rétegpróbája, próbatermelése során. Az alsó szakasz gázvizsgálatát a próbatermelés elején és végén is elvégeztettük, mindkét eredmény 0,00 Nl/m

3 összes metántartalmat jelez. 4.2. A vízbeszerzés további szempontjai A fentiek alapján remélhető, hogy az új kút vizében az 1. sz. kútnál tapasztalt szaghatás nem fog jelentkezni és a metántartalom is alacsony marad. Ezzel kapcsolatban azonban szükségesnek tartom felhívni a figyelmet egy, a metántartalom alakulása szempontjából el nem hanyagolható tényezőre. Az, hogy a 2. sz. kút metántartalma jelenleg nulla, azt jelenti, hogy a mostani körülmények között a 100 m alatti metános rétegek közvetlen fedőjében települt agyagos üledékek a jelenleg érvényes hidraulikus esés mellett gázzáró rétegként, gázcsapdaként viselkednek. Amennyiben a 100 m feletti vízadó rétegeket is termelésbe vonjuk, a gázpermeabilitás függvényében a megnövekedett hidraulikus esés mellett azonban ezek a zárórétegek esetleg már nem fognak teljesen gázzáró rétegként viselkedni, így kedveztőlen esetben a termelés hatására lassan a felsőbb rétegek is begázosodhatnak és ezzel együtt a szaghatást okozó fehérje bomlástermékek is a vízbe juthatnak. (Megjegyzem, hogy ugyanezt a vízadó szintet feltáró, már építéskor is metános kutak esetében - amelyeknél azonban lényegesen kedveztőlenebbek az adottságok, mivel a medenceperemhez még közelebb vannak, és a rétegek mintegy 5-10 m-rel magasabb helyzetűek, tehát a hely gázveszélyesebb - az adatok szerint - a metántartalom a termelés hatására emelkedett.) A leírtakból két dolog következik. Egyik az, hogy a gázosodás elkerülése érdekében a 2. sz. kúttal feltárt rétegeket a lehetőség szerinti minimális depresszióval kell termeltetni, ehhez a teljes vízellátó rendszer üzemének optimalizálása szükséges (termelés vízhozama, stb.). A másik szempont pedig az, hogy az üzemeltetés során a kút gáztartalmának alakulását gyakori rendszeres vizsgálattal kell figyelemmel kísérni. Amennyiben a gáztartalom emelkedik, fel kell készülni a víz gáztalanítására, szükség esetén egyéb vízkezelési tech-