Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

4. szám - Szerencsi László: Különleges vízminőségi problémák a Takácsi Községi Vízműnél

246 Ilyen ok a területen a víztartó összletben a gázok helyben keletkezése. Ez a rétegekben lévő szerves anyag bomlása következtében mindenütt - a fiatalabb rétegekben is — természetes jelenség. A gáz keletkezése után felfelé migrál és ha van a gáz összegyülekezéséhez megfelelő gázzáró fedőréteg, ott a gázképződés intenzitása és a rétegsor gázvisszatartó képessége függvényében összegyűlik. (Juhász J., 1987) A Takácsi 1. sz. vízműkútban a kezdetben alacsony gáztartalom nagy valószínűséggel a tartós víztermelés hatására emelkedett meg úgy, hogy a kút által létrehozott depressziós tér a rétegben lévő, illetve a felfelé migráló gázt mintegy összegyűjtötte. 3. A gázosodás jelensége A probléma megismerése érdekében elvégeztem a térségben található, a felső-pannon üledékösszletre telepített vízműkutak adatainak és ezek gázvizsgálati, vízvizsgálati eredményeinek feldolgozását. Ennek során a kutakkal feltárt és beszűrözött vízadó rétegeket vízadó szintekbe soroltam, amely besorolás közelítésnek tekintendő, de a valóságos rétegcsoportokat megítélésem szerint jól reprezentálják. 3.1. Az adatok értékelése A feldolgozás eredményei azt mutatják, hogy a felső-pannon összletre telepített kutak közül soknál magas a gáztartalom és ezek közül a metán elsősorban a Takácsi községi vízműnél is feltárt,. 100-150 m közötti vízadó szinthez, valamint a 230-290 m közötti szinthez kötődik, a 100 m feletti rétegek és a 150-180 m közötti szinthez kötődik, a 100 m feletti rétegek és a 150-180 m közötti rétegek többnyire kis-, vagy "0" körüli metántartalommal jellemezhetők. Hasonló eredményre jutott Rózsa A. (1989) a Pápa környéki kutak vizsgálatánál, ahol a 100-150 m közötti rétegeket találta elsősorban metángázosnak és a felette, valamint alatta levő rétegek voltak metánmentesek. Tekintettel arra, hogy a két gázosnak tekinthető rétegcsoport közötti szakasz túlnyomóan iszapos, agyagos kifejlődésű és ezen szakaszon belül a 150-180 m közötti vízadó szintről csak kevés eredmény áll rendelkezésre - így ezen szint metánmentességét egyelőre elvinek kell tekintenünk - a két gázos vízadó szint gáztartalmának összefüggését, vagy elkülönült voltát csak további vizsgálatok alapján valószínűsíthetjük. A rendelkezésre álló vízkémiai adatok közül a nagy adattömeg áttekintése során a klorid-ion tartalom mutatott esetenkénti, de élesen el nem különülő összefüggést a metántartalom változásaival. A szerves anyagok bomlása során a gáz keletkezése mellett a víz kloridtartalma is növekszik, így a két érték közötti kapcsolat vizsgálata indokolt. Elvégeztem a térségben található vízműkutak, valamint néhány más kút klorid-ion tartalom adatainak feldolgozását. Ennek során megkülönböztettem az egyes kutakkal feltárt réteget a 150 m-es mélységhatár figyelembevételével, valamint annak alapján, hogy a kút vize tartalmaz-e metángázt. Az így kapott eredményekből statisztikai feldolgozás céljából tartóssági görbéket szerkesztettem, ezeket az 1. ábrán mutatom be. Az ábrán jól látható, hogy a megszerkesztett tartóssági görbék már jól elkülönítik az egyes víztípusokat. Statisztikai átlagban legalacsonyabbnak mutatkozott a 150 m alatti metánmentes rétegek kloridtartalma, ezt követi a 150 m feletti metánmentes -, majd a 150 m feletti metános rétegeké, legmagasabb értékek pedig a 150 m alatti metános rétegek esetében jelentkeztek. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM % Cl' (mq/l) 1. ábra. Pápa térségi felső-pannon vízadók klorid-ion tartalom tartóssági görbéi (a vízműkutak adatai alapján) —— 1. Metánmentes 150 m feletti rétegek 2. Metánmentes 150 m alatti rétegek 3. Metángázos 150 m feletti rétegek 4. Metángázos 150 m alatti rétegek ( Nl/ni) 2. ábra Pápa térségi felső-pannon vízadók összes metán-, valamint összes gáztartalom tartóssági görbéi (a vízműkutak adatai alapján) 1. 150 m feletti rétegek összes metántartalom 2. 150 m alatti rétegek összes metántartalom ~ 3. 150 m feletti rétegek összes gáztartalom 4. 150 m alatti rétegek összes gáztartalom A gázvizsgálati eredmények feldolgozása céljából szintén a 150 m-es mélységhatár figyelembevételével megszerkesztettem az egyes kutak adatai alapján az összes metántartalom, illetve az összes gáztartalom tartóssági görbéit is. Ezeket a 2. ábra tartalmazza. Látható, hogy a 150 m feletti , illetve a 150 m alatti rétegek a gáztartalom jellemző tartóssági görbéi alapján is jól elkülönülnek egymástól. A 150 m alatti rétegek összes metántartalom tartóssági görbéje végig felette halad a 150 m feletti rétegekének. Az összes gáztartalom tartóssági görbéi alapján is