Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

4. szám - Szebényi Tibor: Az ivóvíztisztítás technológiájának fejlődése a Balaton térségében

SZEBÉNYI T.: Az ivóvíztisztítás technológiájának fejló'dése a Balaton térségében 225 °C között változik. Mindkét szélső érték kedvezőtlen. A túl hideg víz a tisztítástechnológia fizikai-kémiai folyamatait nehezíti meg a téli időszakokban. A magas hőmérséklet pedig többek között a kémiai, bakteriológiai és biológiai paraméterek szempontjából még megfelelő minőségű ivóvíz üdítő hatását megszüntetve, érzékszervi panaszokat okozhat. 2.2. Kémiai paraméterek A Balaton-víz magas pH-értékű (8,1-8,6), jelentős pufferkapacitással rendelkező (m-lugossága 4,1-4,6 val/m

3), közepesen kemény (16-18 nk°) víz. A víz szervesanyagtartalma, permanganátos kémiai oxigénigény szerint mérve 3,5-10 g/m

3 között változik a hely, az évszakok, valamint az időjárás függvényében. A középső medence vízminősége egyértelműen rosszabb, mint a keleti medencéjé, télen kisebb szervesanyagtartalom mérhető, mint nyáron, és viharos időben megnő az értéke. A Balaton-víz lebegőanyag tartalma nagyon kicsi, 5-10 g/m

3 érték közötti. Téli időszakban ez az érték még alacsonyabb, 5 g/m

3 alatti, viharos időben azonban 400-500 g/m

3es értékek is mérhetők. Viharok idején a magas lebegőanyag tartalmat egyértelműen ásványi anyagok okozzák, mivel az előző bekezdésben ismertetett szervesanyag tartalom változásának a mértéke nem mutat hasonló nagyságrendű növekedést. A szervetlen nitrogén-formákkal kapcsolatban megállapítható, hogy bár mennyiségük az ivóvíztisztítási technológiában elhanyagolható, a nyári strandidény végére egyértelműen kimutatható az ammónium-ion tartalom megemelkedése. 2.3. Biológiai paraméterek A Balaton nagy felülete és sekély vízmélysége (átlagosan 3,6 m) következtében a biológiai élet aktivitása az egész víztérfogatban egyenletesen nagy, és nincs meg a tónak az a mélysége, mely a vízminőségi szempontból biztonságos nyersvízkivételhez minimálisan szükséges lenne. A biológiai paraméterek jelentős eltérést mutatnak a két öböl vizében, de a legjellemzőbb változás mégis az évszakonkénti összes algaszámnak és az algák fajtáinak a változása. Az algavirágzások idején - kora tavasszal és ősszel az összes algaszám a tó középső medencéjében elérheti a több tízmilliós darabszámot. A hideg Balaton-vízben a jellemző algatípusok a zöld-algák, a kék-algák és a kova-algák, ugyanakkor a meleg Balaton-víz jellemzői a fonalas kék-algákhoz tartozó Anabenopsis Raciborski algafaj. 2.3. Bakteriológiai paraméterek Miután a víztisztító művek nyersvíz-kivételi pontjai napjainkra már mindenhol több száz méterrel távolabb találhatók a parttól, így a nyári strandidényben - leromló partmenti vízminőség - nem befolyásolja jelentősen a nyersvíz minőségét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyári idényben ne kellene fokozottabb figyelmet fordítani az előoxidáció és a fertőtlenítés hatásfokának maximális kihasználására. 3. A Balaton-víz tisztításánál alkalmazott technológiák A Balaton-vízre telepített víztisztító művek tisztítási technológiája alapvetően a felszíni vizek tisztításánál alkalmazható, hagyományos technológiára épül, melynek három legfontosabb alapeleme a derítés, a homokszűrés és a fertőtlenítés. A 2. ábra bemutatja a balatoni felszíni víztisztító művekben alkalmazott technológiai elemek változását: - A '70-es évek elejéig, a kedvező nyersvízminőség, és főleg a kevésbé - azon belül is nem túl szigorúan - szabályozott ivóvízminősítés következtében a tisztítási technológia levegőztetésből, egyszerűsített derítésből, homokszűrésből és fertőtlenítésből állt. A levegőztetés a Balaton-víz ízének és szagának csökkentését volt hivatott biztosítani. Az egyszerűsített derítés azt jelentette, hogy a derítési folyamat egészéből hiányoztak még a koaguláció és flokkuláció folyamatait megvalósító műtárgyak, a derítőszerrel kevert vizeit közvetlenül a fázisszétválasztás műtárgyába (ülepítőbe) vezették. A homokszűrés és a fertőtlenítés az a két technológiai elem, melyeket folyamatosan tartalmaz(ott) a Balaton-víz tisztítási technológiája. Az aktívszenes szorpció alkalmazása még nem volt szükséges ezekben az időkben. ^ 2. ábra. A Balaton parti felszíni víztisztító művek tisztítástechnológiai fejlődése