Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

4. szám - Dévai György–Dévai István–Czégény Ildikó–Harman Béla–Wittner Ilona: A bioindikáció értelmezési lehetőségeinek vizsgálata különböző terheltségű északkelt-magyarországi víztereknél

DÉVAI GY. - DÉVAI I. - CZÉGÉNY I. - HARMAN B. - WITTNER I .: A bioindikáció értelmezési lehetőségeinek vizsgálata 209 mg/kg sz.a. 120 mQ/kQ sz.a. (a) Cf Pt) Cd M Co Uo * , , — P eq? tp r(jaP Zn Cu Cr Pb Cd Ni Co Mo | Szitakötőlárva || Szitakötö-imágó /ug/kg sz.a. 12 10 W Z7/1 w Delta-HCH p,p'-DDE p.p'-DDT Szitakötólárva H Szitakötő-imágó 4. ábra. Példák a fejlődési alakok szerinti specifikusságra a Halápi-tározóban 1989. június 21én gyűjtött szitakötőlárvákból (Sympetrum spp.), ill. a tározó partján 1989. július 20-án gyűjtött szitakötő-imágókból (Sympetrum spp.) kimutatott néhány nehézfém (a) és klórozott szénhidrogén típusú növényvédő szer (b) esetében többségében 10 mg/kg sz. a. alatti értékek jellemzik. A sor legvégére pedig esetünkben a kobalt és a kadmium kerül. A hajdúböszörményi BMKO-berendezésben mért kiugróan nagy mennyiségek miatt külön kell foglalkozni a molibdénnel. A molibdénről az irodalomból (Gupta - Lipsett 1981) jól ismert, hogy igen kis mennyiségben fordul eló' a talajban. Ez érvényes a Halápi-tározó, a Marót-zugi-Holt-Tisza és a püspökladányi BMKO-rendszerű szennyvíztisztító mű üledékére és élőlényeire is. Korábbi vizsgálataink (Dévai, et al. 1983) és jelenlegi eredményeink alapján nyugodtan állítható, hogy a hajdúböszörményi BMKO-berendezés üledékében és élőlényeiben mért magas molibdén-koncentráció tehát az ipari szennyezés egy kirívó esete. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy több gondot kell, ill. kellene fordítani környezetünk védelme és megóvása érdekében a szervetlen mikroszennyezők, ill. az ipari folyamatok és üzemek feltáró és ellenőrző vizsgálatára. Ez a cél - úgy tűnik - az élőlények bioindikációs képességeinek jobb megismerésével és felhasználásával közelíthető meg leginkább. A mintaterületként kijelölt négy vizsgált víztér üledékének és élőlényeinek kilórozott szénhidrogén típusú növényvédőszer-terheltsége összességében alacsonynak mondható. Ez a lényegében kedvező tény nyilvánvalóan összefügg a HCH- és DDT-származékok alkalmazásának betiltásával és időközbeni lebomlásukkal (Schnoor - McAvoy 1981). A négy vizsgált víztér közül a természetközeli állapotokkal jellemezhető Halápi-tározó peszticidterheltsége a legkisebb. Ezért különösen figyelemre méltó, hogy a tározóból gyűjtött élőlények közül a szeszton, a nagy mocsári csiga és a szitakötőlárvák növényvédőszer-akkumulációja egyértelműen megállapítható. Ennek ismeretében kifejezetten érdekes és feltétlenül további vizsgálatokat igénylő az a tény, hogy a szitakötő-imágók klórozott szénhidrogén típusú növényvédőszer-terheltsége - szinte minden vizsgált komponens vonatkozásában - még az üledékben mért értéket sem éri el. A civilizációs eredetű szennyezéseknek lényegesen jobban kitett szennyvíztisztítók közül a hajdúböszörményi BMKO-berendezés növényvédőszer-terheltsége a