Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

4. szám - Nagyistók Ferenc: Rétegvízbázisú kisvízművek üzemelési tapasztalatai

200 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM BOOO KJOOO SOOOO 4. ábra. Az éves egyenlőtlenségi mutató Csongrád megyei vízműveknél Jelmagyarázat: 1,2 az 1988. évi adatok szélső értékei 3,4 az 1991. évi adatok szélső értékei 5 -o N ca. o y« K II tg |j U ÍT Íí /nap/ vízmű le lep lótljvcielcAftidnögtöbust fbgyösilA 5. ábra. Az Fe és M1Í4 biodegradációja a vízelosztó hálózatban Jelmagyarázat: 1. NH\ a hidroglóbusz töltési üzemállapotában. 2. NH\ ürítő üzemállapotban 3. Fe töltéskor. 4. Fe ürítéskor dellkísérletek is (6. ábra), ahol nagyon hosszú behatási idővel sem sikerült az inaktiválás (Le Chevallier et. al. 1990). Mindamellett, a mechanikai és vegyszeres tisztítás nem mellőzhető, mivel még a tökéletlen eltávolítás és inaktiválás is hosszabb-rövidebb időre javítja a víz élvezeti értékét. A minőségromlás megállításának másik lehetősége a hatékony fertőtlenítés. Közismert, hogy a magas szervesanyag-tartalmú vizek klórral való fertőtlenítése nem járható ÚL Nagyon kevés üzemi tapasztalat áll rendelkezésünkre a magas huminsav-tartalmú vizek klórdioxidos fertőtlenítéséről (Bancsi, I.-né. Horváth, Sz. 1992.). Ilyen vizeknél — értelemszerűen - sem az UV, sem az ózon nem alkalmazható eredményesen (Kurucz, I. - Nagyistók, F. 1992.). Az üzemeltető harmadik lehetősége az üzemeltetési „stratégiák" felülvizsgálata, módosítása. Ezek a módosítások a baktériumok és az oxigén a rendszerbe jutásának korlátozására, vagy kizárására irányulnak. A tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy az ammónia nitrifikációja a hálózaton az oxigénbevitel megszüntetésével leállítható (Kurucz, I. - Nagyistók, F. 1992.). Ez a beavatkozás a heterotrof mikroorganizmu6. ára. A biofilm inaktiválási kísérlete a 4 mg/l monoklóraminnal. (Le Chevallier et. al. 1990) sok működését is korlátozza, általában megfigyelhető az összcsiraszám értékek nagyságrendi csökkenése. Tartós, 1-2 éves üzemi tapasztalataink azt mutatják, hogy önmagukban ezekkel a megoldásokkal sem tudjuk az összcsiraszám értékét határérték alá szorítani. A fentiek alapján leszögezhető, hogy a természetes organikus anyagokat nagyobb mennyiségben tartalmazó vizeknél a célszerűen megválasztott fertőtlenítés, az üzemelési „stratégiák" módosítása, de ezek együttese sem eredményez - általánosítható - látványos minőségjavulást. Az elosztóhálózatban biológiailag stabil vízminőség csak akkor tartható, ha a vízből a tápanyagokat kivonjuk. 5. Egyéb tényezők Az üzemeltetés, de a vízellátás folyamatrendszere is függeüen a vízmű nagyságától, de a tulajdonformáktól is. A tapasztalatok, de költségelemzések is azt mutatják, hogy a fajlagos költségek és a vízfogyasztás közötti kapcsolat az 1/x görbe szerint alakul. A vízellátás folyamatrendszerének logikai kapcsolatai az üzemeltetés, a fejlesztés és a gazdálkodás témaköreinek egymásba kapcsolódását mutatják. Az információs rendszereknek éppen ezért komplexnek kell lenniük, sokféle adatot — a vízbázis állapotától a fogyasztói panaszig — kell tartalmazniuk. A működtetés eszközeinek és módszereinek részben a rendszer szimulációját, részben a rendszer működésének optimalizációját kell szolgálniuk. A gazdasági racionalitás tehát a vázoltak kiküszöbölésénél a térségi és a regionális problémakezelés irányába mutat. Jó lenne, ha a különböző szintű döntéseket a jövőben csak a racionális érvek motiválnák. IRODALOM Bancsi, l-né - Horváth Sz. 1992. Vízminőségjavítási tevékenységek a Csépa-Tiszasas-Tiszaug kistérségi vízműnél. Hidrológiai Közlöny Hódi, M. - Kurucz, 1. - Mucsi, K. - Nagyistók, F. 1992. Vízminőségjavítási törekvések Csongrád megyében. Kézirat MHT X. Országos Vándorgyűlés Szeged. Kollár, Gy. - Nagyistók, F. - Ribári, L. - Raum, L. 1992. Felszín