Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
3. szám - Nagy György: A Fővárosi Vízművek gazdálkodási tevékenysége, 1968–1992
NAGY GY.: A Fővárosi Víz mü vek gazdálkodási tevékenysége 187 millió Ft 101%, Jelölesek: r C3 Nj Y// YzZÍ § -V • 'o ö-) - íj <o [Az egyes evek oszlopai felett levő szám az adott év költségtömegének az árbevételhez viszonyított 'A-át fejezi ki) • c> -Se 1970 19*5 1380 19S0 Evek 2. ábra. A költségek és belső arányaik alakulása, a költségek árbevételhez viszonyított százalékos szintjének (eltüntetésével, 1968-1992. végzett beruházásokon keletkezett (jellemzően a 80-as évek második harmadától). Minthogy pedig e beruházások forrása az amortizáció volt, az e beruházásokon kimutatott nyereség kényszerűen az amortizáció nem rendeltetésszerű felhasználását, „felélését" jelentette. (A vállalati szintű, ezen belül pedig az ivóvíz üzemágon elért eredményt a 3. ábra jelzi.) 4. A fejlesztések forrásai Az 1960-as évek második felében, a 70-es évek első felében gyakran fordult elő, hogy a város egy részén, vagy városszerte vízkorlátozást kellett elrendelni. Ilyen esetekben megtiltották a locsolást, csökkentett fogyasztást endedélyeztek az iparnak, esetleg a közületi fogyasztóknak is. Sürgős feladattá vált a víztermelés fokozása, a hálózatok bővítése. A vízellátás javítása nemcsak a Fővárosi Vízműveknek jelentett megoldandó feladatot, hanem a Főváros vezetőinek, sőt az illetékes országos szerveknek is. Ennek a „felismerésnek" az eredménye, hogy a fejlesztési források 1968. után folyamatosan növekedtek. Sokat lendített a vállalat fejlesztésén, hogy a vállalatnál - a többi közszolgáltató vállalatnál is - az amortizáció 100%-át vissza lehet tartani fejlesztési célokra. (Más vállalatoknál csak az amortizáció 60%-a maradt az adott szervezeteknél.) Ugyancsak növelte a lehetőségeket, hogy a Főváros és kisebb mértékben az Országos Vízügyi Hivatal is - meghatározott beruházásokhoz - jelentős támogatásokat bocsátott a vállalat rendelkezésére. Az 1968. évben kereken 199 millió Ft állt a vállalat rendelkezésére fejlesztési célokra. Az 1980. évben már 1316 millió Ft a vállalat fejlesztési alapja és további 320 millió Ft egyéb állami beruházás forrása állt rendelkezésre. (A Fővárosi Tanács volt a beruházó a Fővárosi Vízművek a lebonyolító. Az elkészült létesítményeket a vállalat átvette és aktiválta.) A későbbi években - az 1980-as évek végétől - a központi juttatások mértéke csökkent, ugyanakkor - főleg a megnövekedett állóeszköz állomány következtében - az értékcsökkenésből felhasználható fejlesztési források tovább növekedtek. Ez a növekmény azonban messze elmaradt az utánpótlási értékek növekedésétől. Az 1991. évben 997 millió Ft fejlesztési alap állt rendelkezésre. A nagyarányú fejlesztések következtében ma már csak a legszélsőségesebb esetben fordulhat elő vízhiány. Az elmaradt renkonstrukciós munkák, a vízminőségi és környezetvédelmi beruházások szükségessége, valamint az értékcsökkenésből származó bevétel nagyarányú reálérték vesztése miatt azonban a fejlesztési igények ma mindennél sürgetőbben jelentkeznek. E problémák alapvetően a reális ivóvíz ár kialakításával oldhatók csak meg.
