Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

3. szám - Rusai László: A Fővárosi Vízművek energiagazdálkodása 1968–1993 között

176 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM Szentendrei szigetre 1. 2 3. LU Békásmegyeri gépház ELMU . B meoueri aláír* Szentendrei szigetre I. 2 3 4. 1111 Koposztásmegyeri iv. gépház Balparti I-n. telepekre Víztisztító mű ELMÚ Kaszása a iáit Észak-pesti '^vti'mv T III Káposztásmegyen III gépház Káposzta smegyen, , /-II qephai £LMU Újpesti alán ELMO AWS'

f középfeszültségű kábel kábel Létesítve 84 -86-ban 3. ábra.Az északi főnyomógépházak villamosenergia-ellátása 1988ban - Budaújlaki gh. 2 1000 kVA-es dízel generátor - Kőbányai gh. 1 480 kVA-es dízel generátor - Diana gh. 1 300 kVA-es dízel generátor - A víznyerőterületeken mobil dízel generátorok 1975-től a villamos teljesítmény szükséglet 20.979 kW-ról 1992-ig 33 400 kW-ra emelkedett, miközben a víztermelés évi 303 millió m

3-ről évi 364 millió m

3-re nőtt. 1992-ben a teljesítményigény egy csúcsfogyasztási napon az alábbiak szerint oszlott meg: - a termelés telj. szükséglete - az alapnyomás telj. szükséglete: - a továbbemelés telj .szükséglete: - egyebek teljesítményszükséglete: ELMU Síigethalom EL HÜ Mecjijeri • • " i Csepelt gephaz Szőlőskert/ , trafóház Aknagép ház Szőlőskert/ , trafóház Aknagép ház Szőlőskert/ , trafóház Aknagép ház Halásztelki telepek Tököli telepek — köz ép fesz. kábel — köz ép fesz légvezeték Sziqetuj falut telepek ELMU Ráckeve 7 900 kW 11 900 kW 11 300 kW 2 3QQ kW 33 400 kW Előbbiekből látható, hogy Budapesten a földrajzi adottságok (tekintettel az erős magassági tagoltságra, mely a budai oldalon 400 m szintkülönbséget jelent) a vízellátás energiaigénye szmpontjából kedvezőtlenek. A F.Vízmüvek Budapest területén 67 vízellátási zónát (nyomás övezetet) alakított ki. Ezek üzemeltetését nagyságrendileg igen különböző teljesítményű átemelő és nyomásfokozó gépházak biztosítják. A víz fogyasztókhoz való eljuttatásának teljesítmény szükséglete 3szor akkora mint a kitermelésé. 2.2. Fűtőanyag A Fővárosi Vízművek energia fogyasztásában nagy értékeket képvisel az objektumok fűtésére szolgáló gáz, gőz, melegvíz felhasználás, melyeket a társ közmű vállalatoktól vásárolunk. 1985-ig jelentős volt a tüzelőolaj felhasználás is, melyet az ÁFOR-tól veszünk. 1970-ben a fűtőanyag felhasználás a teljes energiafelhasználás 18,4%-a volt, ugyanez a mutató 19924. ábra.A déli víznyerőterület villamosenergia-ellátása 1992-ben ben 15,9%. 1970-től kezdődően a széntüzelés visszaszorult, a 80-as évek közepén az olajtüzelések nagyrészét kiváltottuk, így megnőtt a földgáztüzelés és távfűtés részaránya. 2.3. Folyékony üzemanyag A vállalat szállítóeszközeinek, munkagépeinek üzemanyagfelhasználása is jelentős: a teljes energiafelhasználásból 1970ben 6,8%; 1992-ben 9,8%. E területen az utóbbi időben törekszünk a nagyfogyasztású, gazdaságtalan munkagépek kisfogyasztású, dízelüzeműre történő cseréjére. 3. Energiafelhasználás A vállalat 1991. évi bruttó energiafelhasználása 836 396 GJ volt Az összes energiafogyasztás 71%-át — 592 383,6 GJ (164 551 MWh) - a víztermelés és átemelés villamosenergia felhasználása jelenti. Az 5. ábrán a Fővárosi Vízművek összes energia és villamosenergia felhasználásának alakulása, a 6. és 7. ábrákon a fűtőanyagok és folyékony üzemanyagok felhasználásának változása látható (TeraJ-ban). A csökkenő tendencia oka a csökkenő víztermelés és a végrehajtott energiatakarékossági intézkedések