Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

3. szám - Homonnay Andrásné: A budapesti ivóvíz minősége és az azt kialakító tényezők

HOMONNAY A.-né: A budapesti ivóvíz minősége 173 A szolgáltatott ivóvíz biológiai minó'sége szempont­jából meghatározó a felszíni víztisztítómű üzeme is. A tisztítómű üzemelésének időszakában a hálózatban meg­jelennek a felszíni vízre jellemző' mikroszervezetek. Ezek faj és egyedszámának alakulásából több szak­cikk is beszámol (Némedi 1985.; Hegedűs J-né, Hege­dűs J. 1974; Zrupkó G. 1988), melyek egyértelműen mutatják a tisztítástechnológiában bekövetkezett javu­lást. Ennek ellenére a Duna vízminőség-alakulása meg­kívánja, hogy a technológiát a szolgáltatott víz minő­ségének biztonsága érdekében tovább finomítsuk. 2.5. Toxikológiai minőség A szakirodalomban egyre gyakrabban jelennek meg az ivóvíz toxikológiai minősítésével kapcsolatos cikkek. Ezek hazai gyakorlatban való alkalmazhatóságáról s a fővárosi ivóvízzel végzett felmérő vizsgálatokról szá­mol be Hegedűs (1992, 1993). Ezek közül a folyama­tos vízminőség ellenőrzés szempontjából legjelentősebb a monitor akvárium üzemeltetése a főtelepi gépházunk­nál. Ez a dinamikus teszt 1992-ben minden vizsgálati napon megfelelő minőséget jelzett. 3. A minőséget alakító tényeztYk összefüggése A fogyasztónál jelentkező' ivóvíz minőségének jellemzésé­re az évek folyamán egyre bővül a vizsgálandó komponensek köre, illetve a vízminőség jellemzésére szolgáló szakterületek száma, hiszen egyre összetettebbek a vízminőséget kialakító tényezők. A hosszú távú adatsorok elemzése jelzi, hogy egy­egy vízminőségi mutató szempontjából műszaki beavatkozá­sokkal technológiai módosításokkal milyen jelentős eredmé­nyeket lehet elérni. De rámutat arra is, hogy a folyamatosan változó környezeti feltételek újabb és újabb problémákat vet­nek fel, melyek kivédése további feladatok elé állítja a víz­ellátással foglalkozó szakembereket. Jelenleg a főváros ivóvíz minősége szempontjából legtöbb problémát a hálózati üledék okozza. Az üledék kialakulása szempontjából meghatározó a Duna vízminősége, vízszintje, a parti szűrőréteg és a védterületek állapota, valamint a szál­lítás során lejátszódó folyamatok. A feladatok főiránya a következő: - Vízbázisaink aktív védelme szükséges a folyó (Duna) felől és a háttér irányából egyaránt. - Feltétlenül szükséges a déli vízbázisról érkező víz további kezelése, valamint fel kell készülnünk a Szentendrei-szigetről kitermelt partiszűrésű víz kezelésére is. - A felszíni víztisztítómű technológiáját a Duna vízminőségében bekövetkező változásokhoz rugal­masabban alkalmazkodóvá kell tenni, kibővítve a technológiai sort a korszerű vízkezelésben nélkü­lözhetetlen elemekkel, a szerves mikroszennyező­dések eltávolítása érdekében. A feladatok megoldásához nélkülözhetetlen, hogy továbblépjünk vízminőség-vizsgáló-ellenőrző rend­szerünkkel is. Ennek biztosít megfelelő lehetőséget az a jelenleg átadott laboratóriumi épület, melyben kor­szerű műszerparkkal további vizsgálatok segítik elő a megfelelő minőségű ivóvíz szolgáltatást. Irodalom Bozzay Jné, Homonnay Ané, 1975. Szerves mikroszennyező anyagok vizsgálata partiszűrésű kutak vizében. Hídról. Közi. 5S.ÍI., 298­304. Hegedűs Jné, Hegedűs ]., 1974. A fővárosi vezetéki ivóvíz mik­roszkopikus biológiai vizsgálata. Egészségtudomány, 18, 409-415. Hegedűs J. 1992. Genotoxikológiai vizsgálatok Drosophila mozaik teszttel a budapesti vezetékes ivóvíz mintákból. Hidrol. Közi. 171-176. Hegedűs J. 1992. Monitor akvárium jelentősége az ivóvízminőség ellenőrzésében. Budapesti Közegészségügy 1992. 4. Hegedűs J. 1993. Daphnia magna kisrák alkalmazhatósága ivóvíz vizsgálatokban. Kézirat. Homonnay Ané, Zrupkó Gizella, Bátóczki Lné, 1991. A Fővárosi Vízmüvek partiszűrésű kútvizeinek mikroszkopikus biológiai vizsgálata 1986-1990. között. Budapesti Közegészségügy, XXI­II., 2. Homonnay Ané, Zrupkó Gizella, Endrődi Gné, 1992. A Fővárosi Vízművek déli vízbázisának minőségi problémái Hidrológiai Közlöny 72. 2-3. 118-128. Istvánffy Gy. 1895. Die Vegetation der Budapest Wasserleitung. Bo­tan. Centralbl. Bd.LXI. Némedi L. 1985. A fővárosi vízvezetéki víz mikroszkopikus képének változása az elmúlt évtizedekben. Vízügyi Figyelő 2, 2. sz. mel­léklet. Zrupkó G. 1988. Nagytérfogatú vizek vizsgálata a Fővárosi Vízmű­vek felszínivíz tisztítóművének vizeiben. Budapesti Köz­egészségügy, XX. 1, 21-25. Abstract: Keywords: HOMONNAY ANDRÁSNÉ The qualitv of Hrinking water ín Budapest and the factors affecting it Ms. Homonnay, A. The system of quality monitoring at the Budapest Municipal Water Works is described. The quality of water delivered to the population is described on the basis of the several decades long records, underscoring the quality problems and the factors responsible for these. The remediai options and the tasks of the future are outlined. Drinking water classification system, long records Szakmai működésének leírását a Hidrológiai Közlöny 1992. évi 2-3. számának 128. oldalán közöltük.

Next

/
Thumbnails
Contents