Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

3. szám - Józsa István: Szivattyúzási rendszerek fejlődése a Fővárosi Vízműveknél

154 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM (h) M (h) Félórás adatok 92 m 28 8. ábra. Állandó nyomásra vezérelt nyomásfokozó üzeme bármilyen motorral működtethető - a vízmű üzemben rugalmasabban lehet felhasználni. Az utóbbi típusok teljesen digitalizált vezérléssel működnek és több tucat be- és kimeneti jel kezelésére alkalmasak. Ezért könnyen illeszthetőek a legkülönbözőbb technológiai folyamatok ellátására. A frekvenciaváltók hálózati felharmonikus terhelése sokkal nagyobb, mint a kaszkádoké, mivel itt a teljes motorteljesítmény átmegy a tirisztoros hídon, míg a kaszkádnál csak a slipenergia kerül átalakításra. Kezdetben ezért is, de a félvezetők terhelhetősége miatt is csak 200-300 kW-ig gyártottak frekvenciaváltókat. Ma már 10 MW a határ, és ezt középfeszültségen ma még rendkívül drágán valósítja meg az ABB Strömberg gyára. A Fővárosi Vízműveknél kezdetben a termelő telepek szivattyúinak hajtására és a nyomásfokozó gépházaknál kerültek alkalmazásra. A legutóbbi időben már átemelő gépházakban is sikeresen működnek. A legnagyobb berendezések a Főtelepen a 2x600 kW-os kettős ikerhajtások, melyeket az ABB Strömberg szállított, kettős egyenirányítású bemenettel. Ezek a hálózat felé 12 ütemű egyenirányítóként dolgoznak, és a felharmonikus terhelésük a szokásos 30% helyett, csak 1% körüli. Jelenleg az alábbi frekvenciaváltó típusokat üzemelteti a vállalat: 27 VLT tip. DANFOSS 5-100 kWA 8 SAMI-A tip. Strömberg 50-150 kWA 4 SAMI-STAR tip. ABB Strömberg 800 kVA 11 C-SI tip. Műszertechnika Kft. 55-160 kW 1 FVHSZ tip. VKI 110 kW 1 MINIVERTER-AEG 80 kW 1 MIKROVERTER-AEG 22 kW 3 MITSUBISHI 5 kW Ezek összteljesítménye kb. 5,3 MW. 6. A nyomásfokozó gépház üzeme A nyomásról vezérelt közbenső tárolótár nélküli fordulatszámszabályzott szivattyú üzemének gazdaságosságát 1. M 21,005 AT fim (rrf/h) Z. M 21,007 SS,7197 (m) 3. M21,00S 22,1594 (rrf/h) 4 M 21,008 53,4755 (m) 9. ábra. Az Irhásárki nyomásfokozó két zónájának adatai egy nyári csúcsfogyasztási napon két körülmény befolyásolja. A szivattyú mindig azt a szükséges vízhozamot emeli át a nyomásfokozott zónába, ami a pillanatnyi fogyasztásnak megfelel. A zónán kialakítandó nyomásszint a hidrofor üzemhez viszonyítva annak kikapcsolási nyomásával egyenlő és megszűnik a "kényszerű túlemelés". A 8. ábra szemlélteti a nyomástartásra vezérelt frekvenciaváltóval működő nyomásfokozó működését. A megvalósítandó AH nyomásemelkedés az alapzóna helyi nyomásértékének változása miatt jelentősen ingadozhat a nap folyamán. A vízszállítást 1 gép üzeme esetén úgy állítják be, hogy a névleges fordulatnál (50 Hz) még ki tudja szolgálni az ún. TV csúcsot, és az optimális hatásfokú zónába essen az üzemidő döntő része. Több szivattyúra megosztott vízszállítás esetén léptetett üzemet valósít meg az automatika úgy, hogy az egyik gép frekvenciaváltóval átfogja az 1 lépcső teljes térfogatáramát, így folyamatos vízszállítás változás érhető el a teljes tartományban. A 9. ábra az Irhásárki kétzónás nyomásfokozó üzemét mutatja egy nyári csúcsfogyasztási napon. (Mind a négy adat a primér jeladó maximális kitérésének százalékában van kijelezve. FER adatközlés.) Az 1. és 2. görbe az alsó kb. 66 mVo-al működő zóna vízszállítása és kimenő nyomása, a 3. és 4. görbe a kb. 120 mVo-al működő zóna vízszállítása és nyomása. A félórás adatok átlagértékeinek aktuális értékét a "mutató vonal" az esti csúcsban adja meg. Az alacsony nyomású zóna vízfel-