Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Kővágó Ferenc: Tulajdonreform és átalakulása

85 Tulajdonreform és átalakulás Kővágó Ferenc Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 2040 Budaörs, Komáromi u. 16. Kivonat: A vízgazdálkodási ágazaton belül a települési vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás üzemeltetés és közműépítés, a fürdő- és környezetvédelmi szolgáltatások szakágazatában végzik a lakosság életszínvonalát, közérzetét jelentősen befolyásoló, az ipari termelésben, az intézmények működésében nélkülözhetetlen tevékenységüket a közüzemi vízgazdálkodási vállalatok. Az ágazatban eddig versenyfeltételek nélkül működő, de a gazdasági ós a tulajdonreform következtében radikális változások előtt álló vállalatok helyzetelemzését és értékelését, az új helyzetnek megfelelő stratégiamódosítási és szervezetátalakítási lehetőségeit mutatja be a tanulmány, egy olyan gondolatmenettel, mely figyelemmel van arra, hogy a mai gazdasági körülmények között milyen a környezetben ható motívumai ós potenciális lehetőségei vannak a vállalatvezetésnek a stratégiai célok újrafogalmazására, az eredményes működés megteremtésére, melyek a lehetőségei és esélyei, hogy ebben a gyorsan változó környezetben a vezetési és szervezeti rendszer innovációja megteremtse a vállalatok számára fennmaradásuk feltóteleit, biztosítani tudja, hogy sikeres vállalkozóvá váljanak, a kialakuló versenyhelyzetben el tudják érni a szolgáltatási színvonal jelentős emelését. Kulcsszavak: tulajdonreform, átalakulás, részvénytársaság, privatizáció 1. Bevezetés A politikai rendszerváltozás folyamatában uz állam ós a kormány már meghatározta a demokratikus jogállam ós a piacgazdaság felé haladó nemzet célkitűzéseit ós azt, hogy miként fogja elképzeléseit a társadalmi és gazdasági folyamatokban érvényre juttatni. Mindezt a Köztársaság hároméves kormányprogramjában — az infrastrukturális fejlesztések ós szolgáltatások vonatkozásában is — rögzítette, közreadta: ,,...az infrastruktúra fejlesztése a magyar gazdaság megújításának ós hazánk európai integrációjának egyik kulcskérdése. A megfelelő infrastrukturális ellátottság alkalmas hátteret biztosít a hazai vállalkozások fejlődéséhez, a külföldi tőke beáramlásához, ós lényegében valamennyi területen megteremti azokat a feltóteleket, amelyek a modern gazdaságok működőképességéhez, üzleti ós társadalmi életéhez nélkülözhetetlenek. . ." ,,...a jelentős előrelépés számottevően meggyorsíthatja az említett folyamatokat, komoly növekedési impulzusokat ad a gazdaságnak, míg ellenkező esetben — a jelenlegi helyzet bárminemű konzerválódása — az átalakulások egyik fő akadályává válna. A kormány az infrastruktúra fejlesztését a gazdaság megújításán, az európai integráción túl a lakosság érdekeire tekintettel is kiemelt feladatának tekinti." (1) A kormányprogram megvalósításának, a nemzetgazdaság teljesítőképessége javításának alapvető feltétele, hogy a politikai rendszerváltozás után komoly módosítások, változások történjenek a gazdaságpolitikában, a gazdasági rendszerben, ós annak gyakorlati végrehajtásában. A fejlődós megalapozásának — ezen belül a vállalkozói, a termelő tevékenység új feltételrendszere kialakításának — egyik fontos kérdése az infrastrukturális ellátás — szakterületünk szerint — a vízgazdálkodás fejlesztése és a biztonságos szolgáltatási rendszer szakszerű üzemeltetése. Az ágazati feladatok teljesítésére, a víz-, ós csatornaművek, fürdők üzemeltetésére regionális és általában a közigazgatási határokkal megegyező területekre, évtizedek alatt — megyei, fővárosi, városi — olyan szolgáltató szervezetek, közüzemi vállalatok jöttek létre, melyek — a gazdasági lehetőségek függvényében — a szakmai előírások szerint megoldották a kezelésükbe adott létesítmények hasznosítását, amit alátámaszt az a tény, hogy az utóbbi években a közművel ellátott településeknek csak 5—6%-án fordult elő vízhiány. Ezek a szervezetek a vízszolgáltatási ós szennyvízelvezetési alaptevékenység mellett nagyrószben felkészültek a kapcsolódó műszaki tevékenység — tervezés, közműberuházások lebonyolítása, víz- és csatornahálózatok", műtárgyak építése, technológiai szerelési tevékenység, környezetvédelmi szolgáltatások — végzésére is. Feladatuk nemcsak — a külön megrendelésből finanszírozott — fejlesztési tevékenység, hanem a megépült, üzemeltetésre átvett létesítmények fenntartása, a szolgáltatási színvonal megtartásához szükséges rekonstrukciók megvalósítása is. 2. Az átalakulást motiváló tényezők A közüzemi vállalatok is a környezettel többirányú kapcsolatban vannak. Az átfogó értékelés során megállapítható, hogy: — az állam jogi- és gazdasági szabályozása, elsősorban az önkormányzati törvény és a tulajdonreform, — a szolgáltatási díjrendszer állami módosítása, — a szolgáltatást igénybevevők fizetőképességének változása, — a társadalomban végbemenő demokratizálódási folyamat következtében a lakosság és az ipari üzemek, intézmények igényeinek növekedése a vízminőséggel kapcsolatban, — a versenytársak számának növekedése a közműépítő iparban, — a gazdasági helyzet következtében a fejlesztések, beruházások visszafogása, — a romló környezeti állapot felszámolása érdekében várható szabályozás szigorítása, — a külföldi tőkén alapuló iparfejlesztés igénye az elfogadható színvonalú infrastruktúra iránt, mint változást indukáló környezeti tényezők hatnak ezen szervezetekre.