Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Bancsi Istvánné–Horváth Szabolcs: Vízminőségjavítási tevékenységek a Csépa–Tiszasas–Tiszaug kistérségi vízműnél

80 zés. Továbbá az itteni tapasztalatok figyelembe vehetők új vízművek, ill. ivóvízvezeték hálóza­tok tervezésénél, megépítésénél, mely szerint fon­tos, hogy: — A vízellátó rendszerek a lehető legnagyobb mértékig zárt technológiájúak legyenek (elkerü­lendők a túlzott légbeszívással működő gázta­lanítók, melyek a szennyeződések egyik legjelen­tékenyebb forrásai). — A napjainkban egyre gyakrabban előforduló határérték feletti nitritkoncentráció kialakulásá­ban a víz oldott oxigén szintjét döntően megha­tározó jelentőségűnek kell tekinteni. — A hidraulikai tervezésnél a vízminőségi szem­pontok miatt kerülendő a víz hosszú tartózkodási ideje a rendszerben (ez főleg a kiépítésre kerülő hálózati vezetékek méretezésére vonatkozóan len­ne fontos). Bizonyos tervezési előírásokat, mint pl. tűzivíz ellátás méretezését ennek megfelelően felül kell vizsgálni. — Az ivóvízhálózat mosatási lehetőségeit, tűz­csapok elhelyezését, már a tervezésnél meg kell határozni és nem csak a tűzivíz vételezés lehetősége szempontjából. — Az egészséges ivóvíz biztosításához a fer­tőtlenítőszer milyenségét a víz összetételétől füg­gően kell kiválasztani. HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1992 . 72. ÉVF., 2—3. SZAM — A megfelelő vízminőség eléréséhez és szinten tartásához felmerülő többletköltségeket minden esetben vállalni kell. Végül szeretnénk kiemelni azt a tényt, hogy a kísérletnél elért eredmények a Kunszentmártoni Üzemigazgatóság és a Technológiai Osztály dol­gozóinak szoros együttműködésével valósultak meg. Közreműködésükért ezúton mondunk kö­szönetet. Irodalom Benedek P. (1989): Planktonéi távolítás a felszínivíz tisztítása során. Tanulmány. Csanádi M., Deák Zs., Somló L. (1989): Egyes fizikai és kémiai paraméterek szerepe vízvezetéki vizek má­sodlagos bakteriológiai szennyezettségében. Hidro­lógiai Közlöny, 69. óvf. 6. sz. MSZ 448/36—85.: Ivóvízvizsgálat. Mikroszkopikus biológiai vizsgálat. MSZ 450/1—1989.: Ivóvíz. Minősítés fizikai ós kémiai vizsgálatok alapján. MSZ 448/44—1990.: Ivóvízvizsgálat. Bakteriológiai vizsgálat. Nagy vízellátó rendszerek vízminőségi problémái. Bp. 1985. Tómabeszámoló. Bodina, A. Q. (1971): Metods in aquatic microbiology. Univ. Park Press. London. Bav-Acha, Ch. (1984): The reactions of chlorine dioxidé with aquatic organic materials and their health effects. Water Res. Vol. 18, No. 11, pp. 1329—1341, 1984. Standard Methods. For the examination of Water and Wastewater. 17. 1989. Washington. Upgrading water quality at the Csépa—Tiszasas—Tiszaiig Régiónál Water Works Mis. Rancsi, I.—Horváth, Sz. Abstract: The water quality problems encountered at the recently completed water works and the remediai measures are described. High nitrite content, bacterial pollution and the corrolary taste- and odour compleints in the network were the main cuases of concern. The chlorine gas used earlier for disinfection was replaced by chlorine dioxidé as a more effective oxidizing and disinfecting agent. In modifying the operation of the VLV 600 de-gassing equipment, the entrance of air was limited first. Subsequently de-gass­ing by vacuum was introduced. By excluding air and regular chlorine dioxidé feed the development of nitrite and the prolification of bacteria thriving on organics were controlled successfully. Extended application of the changed technology resulted in stabilizing the improved conditions and in eliminating further taste- and odour com­plaints by the population for the domestic water delivered. Keywords: Domestic water quality, ammónium, nitrite, bacterial pollution, chlorine dioxidé, vacuum de-gassing A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Víz- és Csatornaművek Technológiai Osztályán a Biológiai laboratórium csoportvezetője. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem biológia-hidrobiológia szakán végzett 1971-ben. 1971—90-ig a vízügyi szolgálat­ban dolgozott, először a Déldunántúli VÍZIG-nél 1971—73-ig, majd 1973—90-ig a Közóptiszavidéki VÍZIG-nél, ill. KÖTI-KÖVÍZIG-nél, mint hidrobiológus. Kezdet­ben halastavi szennyvíztisztítással, majd a Tisza és vízgyűjtője hidrobiológiái vizsgá­latával foglalkozott. 1990-től a Vízművek dolgozója, ahol az ivóvíz minőségének ellenőr­zésével, valamint víztisztítási technológiával foglalkozik. Egyetemi doktori értekezését 1978-ban védte meg. „Hidrobiológiái tanulmányok a Kiskörei Vízlépcső térségében, valamint a Tisza hossz-szelvényében" címmel. Hazai fórumokon több tudományos előadást tartott, közel 30 tudományos cikke jelent meg. BANCSI ISTVÁNNÉ

Next

/
Thumbnails
Contents