Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

1. szám - Kelemen Krisztina: Fitoplankton vizsgálatok a Tisza szolnoki szelvényében

56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1992. 72. ÉVF., 1. SZAM határozott meg. Megvizsgálta számos fizikai és kémiai paraméter hatását az a-klorofill koncentráció alakulására, illetve az algák szaporodására. Megállapította, hogy az a-klorofill koncentráció szempontjából I. osztályú volt a víz, az 52 mintából csak 9 (17%) haladta meg az I. osztály értékét. A számos fizikai és kémiai paraméter komplexen hat az algákra. Az a-klorofill koncentrációt, illetve az összes algaszám alakulását döntően befolyásolja a vízjárás. A Tiszára a tavaszi áradások jellemzőek, emiatt az a-klorofill koncentrációja és az összes algaszám értéke csak nyáron nő meg kifejezetten, ősszel az algafogyasztó zooplankton miatt kedvező feltételek ellenére sem tud magas algaszám kialakulni. Az év során 116 algataxont azonosított. A domináns, illetve a szubdomináns fajok a következők voltak: Cyclotella sp. (cf. menephiniana), Rhodomonas, lacustris, Skeletonema potamos, Chlamydomonas spp., Nitzschia acicularis, Scenedesmus quadricauda, Monoraphidium contortum, Cryptomonas spp., Crucigenia tetrapedia. Irodalom Jellegzetes különbséget észlelhetünk a folyó áradásakor, és álló, illetve apadó jellegekor. Áradáskor, de különösen áradás elején, a kovaalgák vannak túlsúlyban, ezek közül is a rheonszervezetek. A nagy sebességű víz leszakítja az aljzathoz, illetve növényi felületre települt algákat és magával sodorja. Ezek közül domináns a Gomphonema olivaceum és a Diatoma vulgare. így jut le [Szolnokig a tisztább vizet kedvelő Ceratoneis arcus var. amphioxys. Ennek a kovamoszatnak leggyakrabban csak az üres váza látható a Tisza szolnoki szakaszán. A nyári időszakban kis lebegő anyag koncentráció esetén található meg az Attheya zachariasii, mert törékeny kovaváza nem tud ellenállni a szemcsék nyíró, törő hatásának. A Nitzschia acicularis, N. palea, Scenedesmus quadricauda és a Monoraphidium controtum előfordul a magas lebegő anyag tartalmú Tisza vizében is. A kis vízhozamra, illetve apadó vizekre jellemző fitoplanktont a Chlorococcales fajgazdagsága és számuk megnövekedése jellemzi. A Tiszában a tarozás hatására megnövekedett a víz zöldalga állománya. Az 1960-as évekhez képest most jóval több zöldalgát találtunk. 3.3. Vízminősítés szaprobitás alapján A Tisza vízminősítése a Pantle—Buck módszer (Felfoldy, 1980) eredményei alapján Szolnok fölött béta-mezoszaprobikus, áradások elején időnként az alfa-mezoszaprobikus zónába hajlik. Az eredménye 1,9—2,51 között változtak. 21 évvel ezelőtt is a folyó a magyarországi szakaszának nagy részén béta-mezoszaprob jellegű volt, s csak egyes mederszakaszokon mutatkozott a szennyvízterhelések hatására béta—alfa mezoszaprobnak, illetve a hazánkba belépő Tisza még oligo-béta-mezoszaprob volt (Uherkovich, 1971). Mivel a Tisza szervesanyag-tartalma növekedett az elmúlt 18 évben (Némethné, Waijandt, 1988), a víz szaprobitási foka pedig változatlan maradt, arra a következtetésre juthatunk, hogy a szaprobitási vizsgálatokhoz felhasznált Pantle—Buck módszer nem eléggé érzékeny a vízminőség változására. Az évek során a folyó algaösszetétele is változott, a vízminősége összességében (pl.: a növényi tápanyagokra nézve) romlott, de ezt az ,,S" index nem tükrözi. 4. összefoglalás, következtetések A szerző heti gyakoriságú, részletes fitoplankton vizsgálatokat végzett a Tisza szolnoki szakaszán, a 335,4 fkm-nél, a Zagyva beömlése felett. Fajlistát készített, és algaszámot számolt és ,,S" indexet Dobler, E. and Kovács, K. (1981): On the diatoms, chlorophyll-a and phaeophytin-a in sediments of the Tisza and its tributaries Tiscia (Szeged) XVI. 93—111. Felfoldy, L. (1980): A biológiai vízminosítes CHB 9. Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet Budapest Magyar Szabvány 10—172/1—83 Felszíni vizek minősége. Értékelési és minősítési rendszer MI—10—172/ /3—84 Felszíni vizek minőségi határértékei. Némethné M. R.—Waijandt J. (1988): A Tisza vízminőségének változása az elmúlt 18 évben. Szolnok kézirat. Padisák J. (1985): A fitoplankton szukcessziója In: A cönológiai szukcesszió kérdései (szerk.: Fekete) 83—119 Akadémiai kiadó, Budapest. Soeder, C. and Stengel, E. (1974): Physico-chemical factors affecting metabolism and growth rate In: Alga physiology and bioehemistry (edited by W. D. P. Steward) 714—740 University of California, Berkeley and Los Angeles. Uherkovich, O. (1971): A Tisza lebegő paránynövényei Szolnok. Váncsa A. L. (1981): A Tisza hossz-szelvény vizsgálatakor gyűjtött fenóküledék minták „nem-kova" algáinak minőségi és mennyiségi vizsgálati eredményei Tiscia (Szeged) XVI. 113—130. Waijandt J. et al (1989): A Tisza és mellékfolyóinak hidroökológiai vizsgálatai Szolnok, kézirat. A kézirat beérkezett: 1991. február 7. Az átdolgozás beérkezett: 1991. augusztus 8. Közlésre elfogadva: 1991. augusztus 9. Phytoplankton analyses in the Szolnok section of the River Tisza Kelemen, K. (Ms.) Abstract: Detailed phytoplankton studies with weekly sampling frequency were launched for the firsttime in 1989 at Szolnok on the River Tisza. The water samples were taken at R. St. 335.4 km, upstream of the mouth of the River Zagyva. On these the quantitative and qualitative composition of the phytoplankton were studied, the „S" index was determined and from the chlorophyll-a and several physical and chemical parameters measured weekly on the sample samle the impact of the latter parameters on tho concentration of the chlorophyll-a was evaluated.