Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

1. szám - Kelemen Krisztina: Fitoplankton vizsgálatok a Tisza szolnoki szelvényében

52 Fitoplankton vizsgálatok a Tisza szolnoki szelvényében Kelemen Krisztina Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratórium 5000 Szolnok, Tiszaliget Kivonat: 1989-ben először került sor a Tisza szolnoki szelvényében heti gyakoriságú, részletes fitoplankton vizsgálatokra. A vízmintákat a Zagyva beömlése felett, a 335,4 fkm-nél vették és azokból minőségi és mennyiségi fitoplankton vizsgálatokat végzett a szerző, továbbá meghatározta az „S" index értékét, illetve megvizsgálta az ugyanazon mintákból hetente mórt a-klorofill és számos fizikai ós kémiai paraméter hatását az a-klorofill koncentrációjára. Kulcsszavak: a-klorofill, fitoplankton, fajlista, fizikai és kémiai paraméterek, szezonális váltakozás 1. Bevezetés A Tisza és vízgyűjtője fitoplanktonját rendszeresen Uherkovich vizsgálta 1958-tól 1968-ig. Több dolgozatát követően 1971-ben adták ki ezzel foglalkozó összefoglaló művét ,,A Tisza lebegő paránynövényei" címen (Uherkovich, 1971). A későbbiekben Hamar vizsgálta a Tisza szolnoki szakaszának algaegyüttesét évi 1—4 alkalommal 1974ben, 1975-ben, 1977-ben, továbbá 1988 és 1989 között. Doblerné és Kovács a mederüledék kovaalgáit tanulmányozta 1979-ben (Doblerné, Kovács, 1981), míg Váncsa ugyanazon mintavétel „nem-kova" algáinak minőségi és mennyiségi vizsgálatát végezte el (Váncsa, 1981). Heti gyakoriságú részletes fitoplankton vizsgálatokat a Tisza szolnoki szakaszán ez idáig még nem végeztek. A vízmintákból minőségi és menynyiségi algológiai vizsgálatokat végzett a szerző, meghatározta az „S" index értékét, továbbá [megvizsgálta az azonos mintákból mért a-klorofill, illetve számos fizikai és kémiai paraméter hatását az algaállományra. Jelen tanulmány összehasonlítási alapot nyújt a későbbi vizsgálatok számára, továbbá lehetőséget ad az esetleges rendkívüli szennyezés során létrejövő negatív változások mértékének becslésére. 2. Anyag és módszer A mintavétel heti gyakorisággal történt Szolnoknál, a Tisza 235,4 fkm-es szelvényében. A vízből merített mintákat vettek a vízréteg felső 20—30 cm-es rétegéből. A klorofill vizsgálatokhoz eredeti, még a fitoplankton vizsgálatokhoz lugollal tartósított minták kerültek felhasználásra. A szerző az összes algaszámot fordított planktonmikroszkóp segítségével határozta meg, a fajlistához, illetve az ,,S" index meghatározásához (Felföldy, 1980) Olympus CH—2 típusú mikroszkópot használt. Az algaszámlálásnál a többsejtű, de határozottan összetartozó telepeket, fonalakat egy egyednek tekintette. A klorofilltartalom mérését a laboratórium dolgozói metanolos kioldással, fotometriásan végezték (Felföldy, 1980), az átlátszóságot íráspróbával, a lebegő anyag koncentrációját az összes száraz- és az oldottanyag külön• KLOROFILL TŰRHETŐ I i i—I I i—n—I I | I I I i i—I r 1 3 i 5 6 7 8 9 10 12 « 18 20 50 HÍT 1. ábra. Az a-klorofill koncentrációjának időbeni váltakozása a Tisza szolnoki szélvényében 1989-ben