Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

5-6. szám - Cerendorzs, Dzurman: A mongóliai Góbi-sivatag vízföldtani sajátosságai és a vízkutatás eredményei

CERENDORZS DZURMAN: A mongóliai Góbi-Sivatag 371 E vetők mentén gyakran források és valamivel sűrűbb növényzet jelenik meg, amely a lefolyás­talan medencék felszín alatti víz körforgásának és minőségének alakulásában jelentős szerepet játszik. A vetőzóna és a vízgyűjtő terület közötti medencerészen a felszín alatti rétegvíz sótartalma gyakran kisebb, mint a törés mentén le vetődött és a medence középső zónájában elhelyezkedő (elszigetelődött) azonos rétegben lévő víznél. E töréstípus eddigi felismert leglátványosabb példája a Dél-Góbi területén a „Gurban Szaihan" (Három szépség) nevű magashegység ászaki oldalán, a Bajanzagi-medence déli szegélyen, több mint 100 km hosszúságban, a medencét feltöltő felső­kréta kori rétegeket függőleges irányban 20—30 m-rel levetett „Bulgan" nevezetű töréses zóna. A lefolyástalan medencékben az ilyen töréses zónák felismerése az édesvíz tároló rétegek határainak kimutatását és az ivóvízkutak telepíté­sét nagy mértékben segíti. E vízvezető vetők fel­ismerése, az űr- és a légifotófelvételek értékeláse mellett a forrásmegjelenési helyek, a növényzet egyéb fajtájának sűrűbb előfordulása ás a régi időkben kiépített pásztorkutaknak az elhelyez­kedése ad jó támpontot. A fent említett kisebb, helyi jellegű víztároló töréses zónákon kívül néhány nagy (regionális) töréses zónában a felső-kréta és a pleisztocén kori ősi folyók eltemetődött deltáját tárták fel, ame­lyekben nagy mennyiségű (30—800 l/s) édesvíz­készlettel rendelkező, 30—150 m-t is elérő vas­tagságú rétegek rakódtak le. Az ősi folyók el­temetődött medrei pedig a nagy (regionális) töréses zónákra közel merőleges, helyi, kisebb törések tengelye mentén helyezkednek el. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a regionális és kisebb törések metszéspontja körüli terület a felszín alatti víztárolók felkutatására a legremény­teljesebb (Cerendorzs, Dz., 1982). Tehát a Góbi­sivatagban a felszín alatti nagyobb vízkészlettel rendelkező helyek felderítésébez mindenekelőtt az adott terület rétegtani felépítését és tektonikai adottságait kell megvizsgálni. Ennek a vizsgálat­nak elvégzéséhez a hagyományos földtani kutatási módszerek eredményei mellett, az űrfotófelvételek értékeléséből is tudunk sok hasznos információt megszerezni. 3. Az űríotófelvételek használata a vízkutatásban A fent elkülönített háromféle vízföldtani adott­ságú terület vízföldtani sajátosságai alapján, arra a következtetásre jutottam, hogy a Góbi­sivatagban a felszín alatti nagyobb édesvíz tároló kőzetek, térbeli elhelyezkedése a vizes erekhez és azoknak csomópontjaihoz (lencse) hasonlítanak. E vizes erek és lencsék felderítésére a világ más országaiban elért sikeres kutatások gyakorlataira támaszkodva próbáltuk felhasználni az űrfotó­felvóteleket (Cerendorzs, Dz., Bjamba, Zs., Galszan, G. 1986.). Ilyen jellegű kutatást a Góbi-sivatagban ked­vezőbb végezni, mert a felhő és a hótakaró gyakori hiánya miatt az év bármelyik időszakában készült felvételeken a felszíni elemek és azoknak színei kiválóan láthatók. Az 1 : 10 000—1 000 000 ma-ban készített különféle űrfelvételeken töréses zónák, forrás megjelenési helyek a növényzet elterjedése, hegységek és azt körülvevő hegylábi törmelék­kúpok, árvízi száraz medrek (szair), lefolyástalan medencék körvonalai, a homoktábiák és sok más elem, valamint színük nagyon jól látszik. Az űrfelvételek vízföldtani célú értékelésére a Góbi-sivatag nyugati részéből választottunk né­hány területet, ahol részletes vízföldtani kutatások voltak. A választott területeken a korábban vég­zett kutatások adatait az űrfelvételeken látható minden jellel és színnel összevetve a következő eredményeket kaptuk, amelyeknek jó részét a Dél-Góbi területen 1985—1988. között végzett vízkutatási gyakorlatban is kipróbáltunk: a) A ,,vizes" töréses zónák (vizes erek) létéről tanúskodó indikátor elemek — a források meg­jelenési helyei és a fás növényzet elterjedési for­mái — a felvételeken gyakran mutatkozó jelleg­zetes színei alapján könnyen felismerhetők. Ezeken kívül az űrfotófelvételekről leolvasható különféle törések térbeli elhelyezkedése, az ott eltemetődött ősi folyók nyomvonalának felderítésére is gyakran jó támpontot adnak. Ehhez tartozik az, hogy a medencék központi részén haladó regionális töréses zónákra hegy­masszívumok belsejéből induló, kisebb, nagyobb töréseknek lapos szögben való metszése. Például a Dél-Góbi területen elhelyezkedő „Gurban szaihan" nevű hegységet körülvevő lefolyástalan meden­cékben feltárt víznyerő helyek (Balgaszin—Ulán­nur, Dalanzadgad, Mandah, Bulgan) mindegyike a fent említettnek megfelelő törések metszéspontja környékén lerakódott, pleisztocén kori eltemető­dött folyók deltáinál vannak. A folyók medrei pedig a hegységről a medence központja felé haladó töréses zónák tengelyén helyezkednek el. b) A Góbi-sivatag nyugati részén, ahol a Góbi— Altai és Tien-San hegyvonulatok a sivatagi tájból kiemelkednek, a felszín alatti vízkészlet jelentős felhalmozódásra alkalmas helyeknek a felderítésére az időszakos árvízi száraz patakok medreinek (szair) iránya és azoknak elhajlása is nagyon jó támpontot adhat. A napnak kitett sötét színű sziklák és a hegylábi törmelékkúpokba bevéső­dött világos színű szairok az űrfotó-felvételeken nagyon jól láthatók. A szair mederanyaga nem más, mint különböző méretű, jó vízvezetőkópessé­gű, kavicsos homok. A szairok szélessége általában 10—20 m között változik, de a hegységtől lefelé, a medence központja felé rohamosan csökken a mérete és kisebb vékony erekre oszlik szét. Az űrfotófelvételek értékelése során arra a következtetésre jutottam, hogy a szairok iránya az ősi pleisztocén kori eltemetődött folyók medrei fölött megváltozik, illetve elhajlik. Az eltemetődött folyók medrei és deltájuk felderítésére legalkal­masabbnak bizonyultak a következő ábrákon szereplő szairok csoportosulási formái: — A hegységekről egyenesen lefelé indult szai­rok többsége egy helyi kereszt irányú töréshez érkezve megváltoztatja irányát. A medence köz­pontjába közeledve egyre több szair összekap-

Next

/
Thumbnails
Contents