Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

5-6. szám - Böcker Tivadar–Hőriszt György: A Dunántúli-középhegység főkarsztvízszintjének előrejelzése az 1992–2010 közötti időszakra

P.OCKER T.— HŐRISZT GY.: A Dunántúli-középhegység 359 VÍZSZINT nBf 175 QBAROK-1 159 125 108 75 1458 1960 1978 1980 \ \ \ F 1 V 1990 2800 EVEK 19. ábra. A karsztvízszint mért és előrejelzett helyzete az Obarokk—1 jelű észlelőkútban forráshozam (az 1 m

3/min.-nél nagyobb hozamok) 347 m

3/min. és a rétegvízkiáramlás 147 m

3/min. volt, addig 2010-ben a várható forráshozam az eredetinek 28%-a, a rétegvíz összesített forgalmát tekintve pedig vízbeáramlásra számíthatunk. Két jelentó's forráscsoportot megvizsgálva azt találjuk, hogy a Hévízi-tóforrások 1950. évi hozamának csak 80—85%-a, a Tapolcai forráscsoporté pedig 35—40%-a várható 2010-ben. A nagy bányászati leszívások területén sem számolhatunk az 1950. évi vízszintek visszaállására. A 18. ábrán a Gyepűkaján—Melegvízforrás melletti, HgN—63 sz. megfigyelőkút tényleges és előrejelzett vízállásváltozásából látható, hogy a +175 tszf-i „eredeti" vízszint nem áll vissza. Következésképpen a Melegvízforrás újbóli megindulása valószínűtlen, a Melegvízpatak vagy száraz lesz, vagy csak a vízellátás túlfolyó vizét vezeti le. A téli kajak sport, a nyári öntözés megszűnik. A 19. ábrán a tatabányai bányászati víztermelés megszűnésének várható hatását látjuk. Az eredeti vízszintek visszaállása itt sem várható. A maradó vízszint csökkenés kb. 40 m. A bányászatot és a nyersanyagkutatást is befolyásolja a prognózis. Példaképpen a Tükrösmajor (Vértes hegy) környéki bauxitelőfordulás helyzetét mutatjuk be. Míg 1990-ben a bauxitkészlet 22%-a (átlagmodul 7,5) volt a karsztvízszint felett, addig 1992-re a készletnek már csak 10%-a lesz vízszint felett és ennek az átlagmodulja jelentősen romlik (4,9). A készlet 90%-a vízszint alatt lesz és ez érzékenyen befolyásolja mind a kutatás irányítását, mind pedig a bányanyitási elképzeléseket. Irodalom Balta Z.: A Magyar Középhegység szerkezeti főirányairól. Földrajzi Közlöny, 3. füzet. 1967. Böcker T.: A barlangi csepegés ós a beszivárgás kapcsolata a Bükk-hegység keleti részén. Karszt és Barlang, 1975. óvf. I—II. füzet. Böcker et al.: A Dunántúli-középhegység nyugati felének hidrogeológiai elemzése a nyírádi bauxitbányászat távolhatásának vizsgálata érdekében. Magyar Karsztés Barlangkutató Társulat. Kézirat, 1980. Böcker T.: A Dunántúli-középhegység karsztvízháztartásának felülvizsgálata, I—II—III. rósz. ALUTERV—FKI. Sokszorosított tanulmány, 1983. Böcker T.—Hoványi K.—Hőriszt Gy.: A karsztvízszintészlelő hálózat adatainak számítógépi adattárolása. Földtani Kutatás, 1986. Böcker T.—Liebe P.—Lorberer S.—Szilágyi G.: A Dunántúli-középhegység főkarsztvíztárolójában és a kapcsolódó vízrendszerekben bekövetkezett változások. Földtani Kutatás, 1986. Hőriszt Gy.: A bauxitbányászat vízügyi helyzete. Hidrológiai Tájékoztató, 1966. Jaskó S.: Bányavízvédelmi kérdések a Dunántúli-középhegység földtani kutatásában. Mérnöktovábbképző Int. kiadványa, 1964.