Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

5-6. szám - Böcker Tivadar–Hőriszt György: A Dunántúli-középhegység főkarsztvízszintjének előrejelzése az 1992–2010 közötti időszakra

-356 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1992. 72. ÉVF. 5—6. SZAM Karsztvízszint progriizle a DKH>an 1995-re (EOVR) ESZÍSIOÖU ' ' • / l \ + Jl \ i / * c; l \ N. / l \ ^ V Vv Ni ) I\ ^ N c' \ ' + 1 \ ' / MM , ' 1 r) 1 ' / sj/)'/ ' l i ///vy * (fifi"; i 5' J \ ) 1 SZEKCSnHbNM • 300 150 60

0 15. ábra. A fökarsztvízszint várható helyzete 1995-ben 4.2. Előrejelzés 1992-re A hozambecslések szerint a várható teljes vízelvétel 428 m

3/min. azaz 153 m

3/min.-maikevesebb mint 1990-ben. Ha az 50 évi átlagos, 523 m

3/min. beszivárgást feltételezzük, úgy a rétegvízbeáramlásokkal együtt a karsztvízrendszer bevételi oldalán 589 m

3/min vízhozamot találunk. A tárolt vízkészlet gyarapodását 161 m

3/min. vízhozam szolgálja. Ennek eredményeként a szabadfelszínű karszt területén (3126,3 km

2), átlagosan 0,0282 hézagtérfogattal számítva (Böcker, 1983) az 1990 és 1992 között 1,9 m vízszintemelkedés várható. A tatabányai és a nyírádi területen természetesen az átlagtól jelentősen eltérő vízszintemelkedésnek lehetünk majd tanúi. A 14. ábra a számított vízállást szemlélteti. Az előrejelzés azt valószínűsíti, hogy a forráshozamok 22—23%-kal növekednek 1990-hez viszonyítva. A bányavízemelós a tervek szerint 73%-kal csökken, míg a vízművek termelése ugrásszerűen megnő, mivel a korábban bányászati célú vízemelések a továbbiakban kizárólag vízműként üzemelnek. A változások eredményeként a karsztvízrendszerbe beáramló rétegvíz hozama is csökken mintegy 10%-kal. 4.3. Előrejelzés 1995-re Az összesített vízelvétel 478 m

3/min. ez kb. 12%kal több mint az 1992-re becsült víztermelés. Ennek oka az, hogy a vízműtermelés 16%-kal (41 m

3/min.), a forráshozamok 28%-kal (18 m

3/ min.) növekszenek. A bányavízemelés 8%-kal, a rétegvízbeáramlás hozama 51%-kal csökken. Ez utóbbinak az az oka, hogy a csatlakozó területeken a karsztvízszint emelkedik. 1992—95 között a várható és átlagos vízszintemelkedés 1,4 m. Ezt az magyarázza, hogy az utánpótlódási többlet 161 m

3/min.-ről (1992) 78 m

3/min-re mérséklődik. A számított vízszinteloszlást a 15. ábra szemlélteti. A depressziós mélypontok feltelése, valamint a forráshozamok növekedése után, egy átlagosan lassú emelkedés feltételezhető. 4.4. Előrejelzés 2000-re A tanulmány készítésének idején (1990) új bányanyitásokat feltételeztek 1995 és 2000 között, melyek kisebb-nagyobb vízemelést eredményezhetnek. Egy bauxitbánya (Bakonyoszlop) és egy szénbánya (Balinka II). nyitását vették akkor tervbe és Lencsehegyen további vízemelóst vártak. Ebből következik, hogy 1995-höz viszonyítva a bányavízkivétel 2000-ig növekszik (lásd 1. táblázat).