Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

5-6. szám - Bognár Attila: A Keszthelyi-öböl egy fokozottan szennyezett régiója bakterioplanktonjának számítógépes analízise

'342 1,HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1992. 72. ÉVE

1. 5—6. SZAM cSHJÍo\ ttcMíf JOjEl í .j' loMJ hason I óság _ !• ' ' ' ' ": ' ' S $ o <n o In o 1.1 1

^(

1 1*

1.

1.

' I.U.I

J 1 1 M„l

J.

l.l IJ, 1,

1,

1.

1.

1 1 r. ^ VI. csoport Ebbe a csoportba a gép 4 törzset sorolt (K 4.0, K 74, 2/50 és SA 86). E faj csíraszáma a Keszthelyiöböl vizében a mintavételek időpontjában alacsony lehetett. Mindamellett föltételezhető, hogy ez a Balatonból mindezidáig ki nem mutatott baktérium faj a tó mikrobiótájának számottevő anyagcsere típusa lehet. Az Aquaspirillum delicatum 4 balatoni reprezentatív törzsét, az alantiak szerint jellemezhetjük: Gram-negatív,i magános, egy ostorral mozgó, nem spórázó, görbült pálcikák. Telepeik szürkések, ill. barnásak, feldomborodók, átlátszóak, épszélűek és fényesek. Az élettani-biokémiai tulajdonságai a 2. táblázatban vannak leírva. A törzsek Anubaena sejtmassza felhasználását tekintve a következő ellentmondást Vehetjük észre. Valamennyi csoport egyöntetűen képes hasznosítani a cianobaktérium sejttömeget, kiyéve. az Aeromonas sobriát, melytörzseinek alig több, mint a, fele. Holott ha megnézzük a lebontás képességéket mutató vizsgálatokat, ak'kór az Aeromonas törzsek kitűnnék degradáció^,potenciáljaikká l._(57 szerves anyagból 49-e^ képesek bontani.) Az ellentmondás feloldásához, további vizsgálatokra van szükség. ~ Sikerült izolálnunk agarelfolyósító törzseket is a Keszthelyi-öbölből (El, K13, C8 és C 26). Mindegyiket felkavart vízből nyertük, tehát feltehetően az aljzatból származnak. AquaiptrilliJ h n-'-' '

'V S 8 ? Jf , r ' ' i t- • ' vfc •HáSorlIosag

1 . • - . 2. ábra. A reprezentatív törzsek csoportosítása %-os hasonlóságuk álapján V. csoport óbfrscMs nedlöd5-ivíafis»»3f a itoqo«j « ., Az V. gep kreálta csoport a legtöbb reprezentatív törzset foglalja magában: összesen 23-at. Ez a nagy csoport egyúttal az öböl vizsgált térségének legnagyobb gyakorisággal előforduló baktériumait, az Aeromonas génusz tagjait képviseli. Ezek a szervezetek szinte minden gyűjtési pontpn tömeges előfordulásúak voltak. Becsléseink gjz^int számarányuk a bakterioplanktonban a 40%-ot is elérhette.. A gép e csoport mellé K 11 jelzéssel egy másik, 24. Aeromonas törzset helyezett. Az V. csoport tagjait az Aeromqnas sóbria faj képviselőinek minősítettük, a K11 jelzésű törzset pedig A'Scatvüte-nek határoztuk meg. A Keszthelyi-öböl ^

cAerömonasaA Grarh-negatív, magános, mónotrich, nem spórázó, rövid pálcikák. -Kivétel a K 181, amely nem mozgó és sejtláncokat - alkótfc Ezen tulajdonságánál fogvá, valamint az, hogy az észkulint hidrolizálja, ez a törzs Avsalmonicfákb lehue at Bergey's Manwl\ 1984) szerint. De a" csoporton belüli helyzeté egyértelművé teszi, hogy a KiSl A. sóbria'. A' kolóniák piszkos i sárgásbarnák, feldomborodók, fé.nylők, épezélűek és áttetszőek. ^E4sd ínég a 2. icfflákátatji/aksmalfoj; os 4I — — r — + itltíu.l iicfiot: Összefoglalás Az általunk tttuifaááyozQtt öbölp&«bi &«ófaai, de ma már-tÉté^lJé^fe árok betorkollási területe, tnelyW naa:jJfeid»g .ögy szennyezett vizet szállító csatorna, a Szent Imre-árok vize ömlik. A terület különböző pontjairól nyert vízminták bakteriológiai analízisének adatai arra utalnak, hogy lényegesen szennyezettebb vízmilliővel állunk szemben, mint a Balaton nyílt vizének átlaga, melynek mikrobiológiáját Kotsis és mtsai (1982) tanulrtiányózták. A Szent írme-árok betorkollási területén a Micrococcusók alacsony populációs denzitást értek el. Ezzel szemben az Acinetobactef calcoaceticus faj és az Enterobacteriaceae család képviselőinek jelenléte a víz határozott szennyezettségére utal. A domináns Aeromonas sobria populáció tagjai (törzsei) rendkívül széles körű biokémiai aktivitásról tanúskodnak, ami megmagyarázza dominanciájukat az öböl tanulmányozott területén. A pszeudomonászok szórványos előfordulását is bizonyítjuk. Az Aquaspirillum delicatum a Keszthelyi-öbölben úgy látszik, már tért hódítani képes. Adatok híján nincs módunkban ezen szervezet tavi előfordulását időben nyomon követni. Az Aeromőnas sobria uralkodó szerepét sem mutatták ínég ki a Balaton vizéből, melynek mikrobiótáját elsősorban is Micrococcusolc túlsúlyával jellemezhetjük. + + + + niaía Ez a tanulmány is azt bizonyítja, liogy a Balaton yízteste_ számos olyan^miliőt tartalmaz, amelyek baktériumközösségeinek összetétele rendkívüLel-