Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

5-6. szám - Boda János–Lázár Csaba–Tobiás Sándor: Az anaerob iszapstabilizálás és a biogáz hasznosítása

276 Az anaerob iszapstabilizálás és a biogáz hasznosítása Boda János Lázár Csaba Tóbiás Sándor Mélyépítési Tervező Vállalat, II. Komplex Közmű- és Mélyépítési Iroda 1053 Budapest, Múzeum körút 1/B Kivonat: Az állandóan növekvő energiaárak a szennyvíztisztítás költségeit is emelik. A nagyobb szennyvíztisztító telepek üzemköltségei mégis csökkenthetők az anaerob iszapstabilizá­lással ós az annak melléktermékeként keletkező biogáz hasznosításával. A módszer al­kalmazását azonban a hozzá szükséges műtárgyak kivitelezési nehézségei akadá­lyozták. A Mélyépterv kidolgozta az acél- ill. vasbeton rothasztó tartályok kedvező építési technológiáit, amelynek segítségével több hazai berendezést megépítettek. Kulcsszavak: szennyvíztisztítás, iszapstabilizálás, biogáz hasznosítás, rothasztás 1. Bevezetés A nagyobb szennyvíztisztító telepek üzemel­tetési költsége csak az anaerob iszapstabilizálás során keletkező biogáz hasznosításával szorítható le az állandóan növekvő energia árak mellett az elviselhető szintre. A szennyvíz és az iszapkezelés valamennyi művelete több-kevesebb energiát igényel. Energiát fogyasztanak a mechanikai tisztítás gépei, az átemelők szivattyúi, a biológiai tisztítás levegőztető berendezései, kotrói, szivattyúi és az iszapkezelés, elhelyezés berendezései is. Energiatermelés csak az anaerob iszapstabilizá­lás melléktermékéből, a biogázból lehetséges. Az anaerob iszapstabilizálás (rothasztás) elő­nyei azonban nem csak energetikai jellegűek. Rothasztásnál az iszap szervesanyagának mintegy a fele lebomlik, megszűnik a bűzös volta, mennyisé­ge felére, harmadára csökken. Az iszapban lévő kórokozók, féregpeték és patogének közel 90%-a elpusztul és a maradék életképessége is gyengül. A rothasztott iszap minősége, szemben a nyersé­vel, tartósan állandó jellegű, ami a víztelenítését nagymértékben megkönnyíti, vegyszerszükségle­tét csökkenti. A rothasztókban állandó tárolótér áll rendelke­zésre, ami lehetővé teszi, hogy a munkaszüneti napokon, vagy üzemzavar esetén az anaerob stabilizálást követő műveleteket ne végezzék el. A felsorolt előnyök ellenére a 60-as éveket követően hosszú évekig nem építettek rothasztó­kat, mert az iparosodott kivitelezők a piaci túl­kínálat miatt nem vállalkoztak a csak hagyomá­nyos építéstechnológiával és nagy élőmunka igény­nyél megvalósítható vasbeton rothasztók építésére. A vállalkozói kedvet csökkentette a fokozott minőségi előírások, a tökéletes víz- és gázzárás követelménye is. 2. Az anaerob iszapstabilizálás műtárgyai és be­rendezései A bevezetőben említett gondokon a Mélyép­terv úgy kívánt segíteni, hogy megteremtette a kedvező tartályépítési módszerekkel kivitelezhető, acélrothasztók építésének a feltételeit. Az acélszerkezetű rothasztóknak a Mólyépterv­ben kidolgozott egyik változata a Budapesti Vegy­ipari Gépgyár (BVG) tartályaira épül. Erre a tí­pusra a lapos fenekű, zömök hengeres forma a jellemző. A vasbeton körgyűrű alapon álló tartá­lyokat csonkakúp alakú fedél zárja le. A rothasztó tetején lévő kezelőpódiumra köpenylemezre erő­sített, acélszerkezetű körlépcső vezet. Az iszap hatásos, többirányú keverését a tartályok függő­leges tengelyében elhelyezett mechanikus vagy mamutszivattyús keverők, illetve a hengeres rész alján benyúló mechanikus fenékkeverők biztosítják. Az iszap felfűtését, a rothasztók hőntartását külső hőcserélők szolgálják. A korró­zióvédelmet a tartály külső és belső felületére felhordott rapid cinkkromát és tixotrop klorotex bevonatrendszer biztosítja. A hőszigetelést 10 cm vastag üveggyapot réteg szolgálja. Erre a típusra példa az üzemelő gödöllői 1500 m 3-es, a váci 3000 m 3-es és a pécsi 7000 m 3-es elő- és utórothasz­tó. Az acélszerkezetű rothasztók másik változatánál a legmegfelelőbb tojás alakú formát megközelítő alakot és mamutszivattyús keverést alkalmaztunk. Ezek a tartályok vasbeton alapra felülő csonkakúp zsomppal, középső hengerfallal és csonkakúp lefedéssel készülnek. A zárkamra vasbeton szer­kezetű és dilatációs szalaggal csatlakozik a rot­hasztók alépítményéhez. A zárkamra fölötti lépcső­ház tartószerkezete acélcső, melyhez idomacél oszlopok vannak kikötve. Az acélcsőfal és az osz­lopok közötti ívelt karú lépcsők ugyancsak acél-

Next

/
Thumbnails
Contents