Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

4. szám - Vita - Megyjegyzések Gorzó Györgynek a Hévízi tó vízminőségének változásairól írt közelményéhez - Néhány észrevétel B. Kovács Gábor megjegyzéseihez

Vita 243 Gorzó Gy. (1990): A Hévízi-tó vízminőségének változása. Hidr. Közi. 70. óvf. 1 sz. 12—16. Ml—10—172/4—1988: Felszíni vizek minősége. A felszíni vizek bakteriológiai jellemzői. Környezetvédelmi és Vizgazd. Minisztérium, Bp. 1988. okt. 15. Pfenning, N. (1989): Genus Chlorobium Nordson 1906 in Bergey's Manual of Systematic Bacteriology. Vol. 3. 1684—1687. Williams and Wilkins, Baltimore. Hongkong, London, Sydney. Szabó I. M. (1989): A bioszféra mikrobiológiája, III. köt. Akadémiai Kiadó, Budapest. Néhány észrevétel lí. Kovács Gábor megjegyzéseihez Dr. Gorzó György Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár Örömömre szolgál, ha 2—3 év elteltével még sokan olvassák ós kritizálják a székesfehérvári labor munkáit. A különböző megjegyzésekre, kritikákra korábban nem reagáltam (sok esetben megtették mások!), most azonban több okból is kivételt teszek: (1) Azt hiszem, hogy a Hidrológiai Közlöny nem az a folyóirat, ahol részletes vízkémiai vagy vízbiológiai metodikákat, részeredményeket tartalmazó munkákat lehetne közölni, hiszen olvasóközönségének 90%-a műszaki. Más kérdés, hogy a hazai hidrobiológiának más megjelenési lehetősége eddig sem nagyon volt, ós úgy tűnik, ezután sem lesz. (2) A hidrobiológia, — sok egyéb mellett — a vízben élő baktériumok mennyiségére (szám ós biomassza) és produktivitására (bakteriális produkció), valamint az egyes anyagforgalmi folyamatok kivitelezésében részt vevő baktóriumok tevékenységére (sejtszám, aktivitás) kíváncsi. A különböző anyagcsere élettani csoportok gyors ós pontos kimutatására ós a baktériumok mennyiségének becslésére nincsenek elfogadott módszerek, valamennyi azonban megegyezik abban, hogy olyan tápközeget ós körülményeket alkalmaz, amelyben az illető baktériumok által kivitelezett anyagforgalmi folyamatot jól detektálhatók. Amenynyiben a kérdéses folyamatot sikerül igazolni, a baktériumok jelenlétét is bizonyítottnak tekintik. A nemzetközi és a hazai szakirodalomban az is elterjedt, hogy némely csak egy-két gónusz által kivitelezett folyamat leírása helyett a génusz nevét használják. Természetesen a gónusznevek ezekben az esetekben sokkal inkább egy anyagcsere élettani csoportot, mint kimutatott taxont takarnak. Ugy érzem, hogy a külföldi és a hazai „vizes" laborokban elterjedt ós in situ aktivitásmérésokkel kiegészített anyagforgalmi jellegű, taxonómiai szempontból sokszor jogosan kifogásolt bakteriológia, főként a gyakorlat számára, legalább olyan értékes, mint az egyes baktériumközösségek szűk spektrumának nemzetközileg is elfogadott standard módszerekkel történő, rendkívül munka- ós időigényes analízise. A legjobb természetesen az lenne, ha kétféle megközelítés kiegészíthetné egymást. Erre persze nem a legmegfelelőbb módszer a Hidrológiai Közlöny szűkre szabott hasábjain történő ismerkedés. (3) A kritizált anyagban egy olyan jelentősebb hiba van, amiért elnézést kell kérnem. A Sulfolobus jelentélót a későbbi vizsgálatok nem igazolták. Az viszont, hogv ez a baktórium ilyen pH- ós hőmérsékleti viszonyok között (forrásbarlang) elő sem fordulhat, már enyhe túlzás, hiszen a környéken levő egyes meleg vizes kutak vizének hőmérséklete 40 °C fölötti, a pH-ja 6,0 körüli. A majdnem hasonló hő és pH-igónyű Thermus aquaticus előfordulása is ezt bizonyítja.