Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

4. szám - Sárvári István: A budapesti termál-karsztvízkészlet veszélyes túlfogyasztása

230 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1992. 72. ÉVF. 4. SZAM annyi vizet emelnek, mint amennyi ezeknek az eredetileg természetes forrásoknak a hozama volt. Ezt a megállapítást általánosíthatjuk a budapesti termálkarszt egészére is: a főváros területén az 1868-ban megindult fúrásos hévízfeltárás óta lényegesen több vizet termelnek ki, mint amennyi természetes körülmények között, az évről évre változó utánpótlódás függvényében az eredeti hévforrásokon át a felszínre került. Ez a többlettermelés az elmúlt 120 évben folyamatos készletfogyasztással járt, melynek eredményeképpen először csak a nyugalmi és üzemi szintek süllyedtek, később pedig az utánpótlódási terület felől egyre kissebbedő gradiensek arányában az összes kitermelt hozam is csökkent. Az elmúlt évtizedekben közhellyé vált, hogy a Dunántúli Középhegységben a karsztvízszint süllyedését a bányászat — és kisebb mértékben a csapadékhiány — hatásának kell tulajdonítani. Itt az ideje, hogy kellő súllyal vegyük számításba a helyi túltermelések hatását is. Ez különösen fontos most, amikor az ország egész területén és Budapesten is számos új ,,gyógyszálló", „termálfürdő", ásványvíz-palackozó üzem, sőt: geotermikus energiahasznosítás igényét vetik fel a helyi önkormányzatok, valamint a bel- és kölföldi vállalkozók, utóbbiak főleg annak reményében, hogy Magyarországon a hévízkincs hasznosítása sokkal kevésbé szabályozott, mint a nyugati országokban. A minden áron történő, távlati perspektívát nélkülöző, felelőtlen „fejlesztés" helyett ebben a helyzetben "elsősorban vízkészlet-gazdálkodásunkat kell korszerűsítenünk és fejlesztenünk. Ennek a fejlesztésnek pedig nem a végsőkig való, maradéktalan kihasználás, hanem a tartalékképzés és takarékosság igányába kell mutatnia. Növelni kell a vízvisszaforgató berendezések számát a strandfürdők esetében, ahol a medencék vízpótlására is nagyobb arányban kell a hálózati vizet igénybe venni. Mindenképpen el kell érni azt, hogy az eddigi folyamatos romlás helyett meginduljon a regenerációs folyamat. Az újabb vizsgálatok szerint a budapesti termálkarszt védelme a közeljövőben valószínűleg a jelenlegi termelési limitek további szogirítását is szükségessé fogja tenni. Irodalom Szabó József: Fürdősziget Pest és Buda között. A Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei, III. kötet, 1851—56. Bp. 1857. Buda és Pest az első katonai felmérés szelvényén, 1782 és Magyarország és Buda-Pest miniatűr térképei, 1840. In: Papp-Váry, Hrenkó: Magyarország régi térképeken. Gondolat, I3p. 1989. A Duna folyam vízmércéi 1902. Kézirat a VITUKI adattárában. Budapest Hévizei. VITUKI kiadvány, 1968. Maucha L.: A karsztos beszivárgás számítása. Hidrológiai Közlöny 1990. 3. sz. A kézirat beérkezett: 1991. augusztus 9. Közlésre elfogadva: 1991. október 14. Local overexploitatlou of the kurat waters in Budapest Sárváry, I. Abstraet: A report is presented on the studies performed at three points in the northern part of the thermal karst in Budapest (Fig. 1). From the springs developed and from the new thermal well in the area of the Román Bath (Fig. 2) the withdrawal rate is presently three times the natural yield. The depression created (Fig. 3) involves the hazard of groundwater intrusion to the thermal aquifer. The karst-water table has receeded continuously in the area of the bath (Fig. 4). The balance of waterlevels and recharge was upset in 1963 (Fig. 5), when gravitational operation was abandoned in favour of pumping. To the SW of the Román Bath area a well was sunk next to the Árpad spring (Fig. 6). The combined yield abstracted from the spring and the well is roundthe donble of the originál, natural thermal yield here, too. As a consequence thereof the waterleve has dropped steadily (Fig. 8). On Fürdő Island situated to the North of Margaretlsland in the Danube bed (Fig. 9) thermal springs emerged in the last century. The island was dredged in the course of river training operations and several wells were sunk along the nearby bank section and on Margaret Island. Here again the waterlevels have dropped steadily (Fig. 10) since over three times the natural yield is abstracted. The temperature sounding performed in the bed has revealed no perceptible thermal water emergence at the site of the former island. It is emphasized that in order to promote recovery of the thermal karst aquifer conservation water management practiee must be instroduced. Keywords: Thermal karst, water resources management. S4RVÁRY ISTVÁN Szakmai működésének összefoglalóját a Hidrológiai Közlönv 1990. évi 2. számának 100. oldalán közöltük.