Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

4. szám - Sárvári István: A budapesti termál-karsztvízkészlet veszélyes túlfogyasztása

228 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1992. 72. ÉVF. 4. SZAM ';///. V.W DÉL HtJSiiIttKii • »a*i«®nll Illír J'lr-t; mrlrt lariitofc ni(tf< triMflrl ; 9. ábra. A Fürdő-sziget rajza Szabó József íS57-es cikkében és az 1990. évi hőmérséklet-szelvényezés helye Tudjuk, hogy a Margit I. kút megfúrásának hatására a Margitsziget északi oldalán fakadó források hozama elapadt. Valószínűleg ugyanekkor elapadnak a Fürdőszigeti — azonos szinten fakadó — források is. 1876-ban a Duna medrének rendezésekor a Fürdő-szigetet elkotorták. A jelenlegi fenékszint a sziget helyén 94—95 mAf között változik. így feltételezhető volt, hogy alacsony vízállásnál még most is van hévízfeltörés a mederben. Ennek a .,szökevényforrás"-csoportnak a felderítése a budapesti termálkarsztra vonatkozó termelési limitek megállapítása céljából volt fontos. 3.2. Mérési eredmények A hévízfeltörés helyének megállapítására hőmérséklet-szelvényezést terveztünk az egykori Fürdő-sziget térségében. A sziget helyét régi térképek és Szabó József leírása alapján valószínűsítettük, figyelembevéve, hogy a Duna partvonalát a szabályozáskor jelentősen módosították. A mérésre 600x250 m-es területet jelöltünk ki (9. ábra). A hőmérséklet-szelvényezéshez a Ganz művek által gyártott DKH—SI típusú elektromos távmérőt használtuk, amellyel 0,1 °C pontossággal lehetett a víz hőmérsékletét meghatározni és amelynek hőtehetetlensége is kicsi volt. A méréseket a VITUKI mérőhajójával végeztük. A hőmérő érzékelőfejét fenéksúllyal megterhelve közvetlenül a fenék fölött húztuk végig, 10 másodpercenként leolvasva a digitálisan kijelzett értékeket. A kijelölt területet 1990. nov. 24-én először 26 db, egymástól 10 méter távolságra levő hosszirányú szelvény mentén jártuk végig, alulról felfelé haladva, 0,5—0,8 m/s sebességgel. A vízhőmérséklet 7,4—7,6 °C között változott. 1990. dec. l-jén kelet-nyugat irányú szelvényezést végeztünk. A vízhőmérséklet ez alkalommal 4,1—5,5 °C között változott, folyamatosan emelkedő tendenciát mutatva a mérés folyamán, de helyi anomáliák, nélkül. Méréseink során sehol sem tapasztaltuk, hogy a hőmérő az egymást követő szelvényekben vagy a szelvényeken belül 0,1 °C-nál nagyobb eltérést mutatott volna. Ha a Fürdősziget helyén ma is jelentős koncentrált hévízfeltörés lenne, a mérések során ennél lényegesen nagyobb eltéréseket kellett volna kapnunk. 3.3. Kísérlet a volt Fürdő-szigeti források mai hozamának becslésére A becsléshez az elektromos analógiát használtuk, amely szerint a nyomásszintek (P) — a feszültségnek (V) a vízhozamok (Q) — az áramerősségnek (A) a hidraulikai ellenállás (Rfe) — az elektromos ellenállásnak (R) felelnek meg.