Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

4. szám - Sárvári István: A budapesti termál-karsztvízkészlet veszélyes túlfogyasztása

226 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1992. 72. ÉVF. 4. SZAM APPAO röf**'S g -T, k iirmil;|jjra!s 6. ábra. Az óbudai Árpád-forrás alatt lévő sasbérc vázlata A hozamcsökkenések miatt 1944 óta több ízben tisztították a forrást. A tisztítások eredményeként mindig nőtt a hozam, de sohasem érte el az előző időszak maximális értékét, tehát folyamatos romlásról volt szó. Az Árpád-forrás környezetében levő épületek pincéje több helyen feltárta azt a kavics-réteget, amely a forrás-foglalásban megfigyelhető. A rétegben felgyülemlő talajvíz korábban rendszeresen elöntötte ezeket a pincéket. A 70-es évek elején azonban az Árpád-forrástól északra eső VOLÁNtelepen víznyerés céljából kutakat mélyítettek ebbe a rétegbe, azóta a pincék elöntése megszűnt. Kétségtelen azonban, hogy a kavicsróteg megcsapolása kihatott az Árpád-forrásra is: eredeti állapotában a forrás feltörő vizét a kavicsrétegben tárolódó víz támasztotta meg, jelenleg viszont a forrásvíz egy része a kavicsrétegbe elszökik. A vízkivételi rendszer többszöri átépítése miatt 1990 novemberéig a hozamok ós a vízszintek megfigyelése sem a forráson, sem a mellé fúrt kúton nem volt megoldva. 2.2. Mérési eredmények 1990 decemberében méréssorozatot végeztünk az Árpád-forrás és a mellé telepített kút Q\H görbéinek megállapítására. A szükséges műszaki átalakításokat (hozammérő órák ós vízszintészlelő cső beépítése) a gyár műszaki részlege végezte el. A régebbi mórésekkel való egybevethetőség érdekében a vonatkozási pontok magasságát alappontról indított szintezéssel állapítottuk meg. A kapott QlH görbéket a 8. ábrán mutatjuk be. A forráson és a fúráson külön-külön végrehajtott próbaszivattyúzás azt mutatta, hogy az azonnali, közvetlen egymásrahatás viszonylag kismértékű: a forrás több órás termeltetése csak 3 cm vízszintsüllyedés tokozott a fúrásban, a fúrásnak kétszer akkora hozammal történő szivattyúzása pedig kb. 10 cm vízszintsüllyedést hozott létre az Árpád-forrásban. Ennek a látszólagos függetlenségnek ellenére maximális egyidejű leszívás esetén az üzemi szintek csak 2—10 cm-re térnek el egymástól. A nyugalmi szintek is közel azonosak. Az Árpádforrás javára mutatkozó 5 cm nyugalmi szinttöbbletet a hőkülönbsóg okozza: az Árpád-forrás hőmérséklete még több napos állás után is 19,0 °C (tei'melés közben 19,6 °C), mivel nyugalmi állapotában is ad le vizet a kavicstakaróba. A fúrásban viszont a vízoszlop a leállást követően a geotermikus állapotra hűl vissza. A L A P R AJ Z